Helyi nevelési program

 

„Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem:

hogyan segíthetnék abban, hogy ÖNMAGA lehessen.”

(Janese Korczak)

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

  1. INTÉZMÉNYI ADATOK

Az intézmény  neve:

                                       IBRÁNY VÁROSI ÓVODA

Az intézmény  címe, székhelye:

                                      Ibrány, Szabolcs út 6.

                                      Telefonszáma:42/200-104                       

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve:

                                   Ibrány Város Önkormányzata

                                   Ibrány, Árpád út 5-7.

Az intézmény működési területe: Ibrány város

Az intézménybe felvehető gyerekek, csoportok száma:

 

Óvoda neve

Csoportok száma

Férőhelyek száma

Szabolcs úti óvoda

4

100

 

 

Az intézmény irányítási - szervezeti felépítése

 

Fenntartó Önkormányzat

 

Intézményvezető

 

                                      

               Óvodavezető helyettes      Szakmai munkaközösség vezető          Óvodatitkár

 

 

                                                                           

 

Óvodapedagógusok

 

Pedagógiai munkát segítők

(dajkák, pedagógiai asszisztensek)

 

 

Az óvoda vezetési szerkezetét, az intézményvezetés közötti munkamegosztást, munkaköri leírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint annak mellékletei tartalmazzák.

 

 

 

  1. Pedagógia program jogszabályi háttere
  •  A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény
  •   363/2012.(XII.17.) kormányrendelet az óvodai nevelés

országos alapprogramjáról

  •  A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  •  A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről
  • 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
  • 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

             előmozdításáról

  • 2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
  •  Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
  • Alapító  Okirat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Ajánlás

 

Helyi nevelési programunkat ajánljuk azoknak a szülőknek, akik számára fontos, hogy gyermekeik derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot adó környezetben nevelkedjenek. Arra törekszünk, hogy a gyermekeket megismerve egyéni képességeik optimumára fejlesszük az óvodáskor végére. Célunk, hogy a gyermekekből aktív, cselekvőképes felnőtt váljon, érzékenyek legyenek a környezetük iránt, és tevékenyen, életkori sajátosságaiknak megfelelő mozgásaktivitással megismerjék a belső és külső világot.

Ajánljuk a városi általános iskola vezetésének, és az alsós nevelőközösségnek.

Ajánljuk nevelési programunkat azoknak a szülőknek, akik nevelési elveinket, programunk célját elfogadva nevelő partnereinkké válnak

Ajánljuk programunkat azon óvodapedagógusoknak, akik olyan gyermekeket kívánnak nevelni, akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás és a másság elfogadása, tisztelete, szeretete, megértése jellemez.

Ajánljuk továbbá Ibrány Város Önkormányzatának, amely pozitív hozzáállásával biztosítja mindazt a feltételrendszert, amely programunk megvalósításához szükséges.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Nevelési hitvallásunk

Bízunk abban, hogy a jövőben is, az óvodáskorú gyerekek nevelése városunkban közös felelősséggel, a gyermekek személyiségének és jogainak tiszteletével valósul meg, amely nevelési folyamatban a felnőttek közösségén belül is érvényesül a tolerancia, a humanitás, az együttműködés.

A családok, az óvodások és az óvoda jelenléte városunkban a sokrétű kapcsolatrendszerével közösségszervező. E közösségszervező hatása miatt is presztízse van városunkban. Reméljük, hogy az óvoda jövőképéről gondolkodók és ezért felelősen cselekvők számára mindenképpen meghatározó ez az erő és ennek a jelenléte, hiszen ŐK a közös szeretetünkön és nevelésünkön felnőtt gyerekek a XXI. sz. alkotó-formáló tagjai lesznek.

A szülők felénk irányuló bizalmának az elért eredményeink megtartásával, és új szakmai törekvéseinkkel, óvodánk folyamatos szépítésével, a feltételrendszer állandó javításával, a gyermekek és szülők közérzetének egyre jobbá tételével kívánunk megfelelni.

 

  1. HELYZETELEMZÉS, ÓVODA BEMUTATÁSA

Ibrány Városi Óvoda egy épületben, egy feladatellátási hellyel működik. Első pedagógiai programunk megírásától kezdve, a fenntartóban, a nevelőtestületben és vezetésben is történtek személycserék, a köznevelési rendszer is változásokon ment keresztül. A szegregáció helyébe az integráció lépett, ami mai társadalmunk hangsúlyos feladata. Többször módosult a közoktatási törvény, jelenleg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. óvodára vonatkozó, valamint a 363/2012.(XII.17.) számú az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján tervezzük az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatát. A program módosítására intézményi átszervezés miatt került sor, amely folyamatban a telephely intézmény Árpád úti óvoda a Református Egyház fenntartásába került, 2018.09.01.-től. A most módosított programunk tervezett felülvizsgálata 2023.

 

 

 

 

Óvoda bemutatása

Óvodánk egy épületben, egy feladat ellátási hellyel a város központjában helyezkedik el. Az épület jelenlegi arculatát folyamatos bővítések, és felújítások révén alakította ki a fenntartó helyi önkormányzat. Az utolsó nagy felújításra és bővítésre 2013-ban került sor.

Óvodánk négy óvodai csoportban fogadja az óvodás gyerekeket. Három homogénszervezésű és egy részben osztottcsoportban biztosítjuk a gyerekek személyiségfejlődését.

          A csoportszobák és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helységek tágasak, világosak, esztétikusak. Nagyságuk, berendezési tárgyaik kellőképpen biztosítják a gyermekek és a felnőttek kellemes közérzetét. Az óvoda speciális helyiségei: egyéni fejlesztő szoba (mely mikro csoportos fejlesztésre is alkalmas), tornaszoba, só-szoba, illetve nagyméretű játszóudvara, ezek felszereltsége a gyermekek kényelmét, biztonságát, játék-és mozgásigényének kielégítését, egészségük megőrzését szolgálja.

Épületünkhöz nagy füves, fás, homokos udvar tartozik, amely tág teret biztosít a gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítéséhez. A nagyrészt fából készült udvari játékok hozzájárulnak mozgáskultúrájuk alakításához, mozgáskoordinációjuk fejlesztéséhez. A változatos növényvilág közvetlen természeti megfigyelési lehetőséget nyújt a gyerekeket körülvevő zöld világból. Az ember környezetalakító munkája esztétikai élményhez juttatja a gyermekeket.

A program nyitott szemléletű szervezést, tervezést tesz lehetővé a nevelőtestület számára. Jellemzője, a gyermek személyiségének központba helyezése, gyakorlat centrikusság, realitás. A dolgozók mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek jól érezzék magukat óvodánkban, a bennük rejlő lehetőségeket kibontakoztassák, kreativitásukat fejlesszék és az élmények egész sorát éljék át.

A mindennapok adják a nevelőtestület közös célját:

  • Az egészséges életmód alakítását.
  • Környezetvédelemre nevelést.
  • A sokoldalú élményszerzési lehetőségek biztosítását kiemelten a játékban, a művészeti nevelésben /mozgás – irodalom – zenei – vizuális nevelés/, a környezet megismerésében, védelmében.

 

Az egészség napok folyamatként épülnek be az óvodai élet mindennapjaiba. A szülők segítőszándékkal viszonyulnak a nevelő munka kitűzött feladatainak megvalósításához, támogatóik a kirándulásoknak, gyűjtő munkáknak, egészséges életre nevelésnek, a közösségalakító programoknak. Elvárják, hogy gyermekeik az óvodában érzelem – és élmény gazdag légkörben, harmonikusan fejlődjenek.

 

 A gyermekek szociokulturális helyzete

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős eltéréseket figyelhetünk meg az óvodába lépő gyerekek szociális és kognitív fejlettsége területén. A szociális hátrányok eltérő mértékű növekedésével párhuzamosan csökken azon családok száma, akik rendezett, harmonikus, felelősségteljes életet élnek. Kevés a tudatosan nevelő, odafigyelő szülők száma, pedig alapprogramunk is a családi nevelés elsődleges szerepét hangsúlyozza.

Mindezeket figyelembe véve érzékeljük, hogy nagy szükség van az óvodai nevelésre, segítő, támogató, kompenzáló hatása az utóbbi években felerősödött. A különböző szociális hátterek, a családok egyre nehezedő  terhei, a megnövekedett családi konfliktusok miatt nagy szükség van empatikus, felkészült óvodapedagógusokra, az óvoda intézményére, amely sajátos eszközeivel, nyugodt légkörével kompenzálni képes azt a sok traumát, amit a gyermek megél a mindennapok során. Egyre több óvodáskorú gyermeknek az óvoda jelenti a biztonságot, az odafigyelést, a szeretetet, a gondoskodást.

Mindezeket az információkat figyelembe véve kiemelten fontosnak ítéljük meg a szülői házzal való együttműködést, amelyet a kölcsönös elfogadás, megértés, segítőszándék vezérel.

 

 

 

 

3.  ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

3.1. Nevelésfilozófiánk alappillérei

  • Tevékenységre épülő, sokoldalú képességfejlesztés, amelyben, a gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatása, harmonikus fejlődése érdekében az egyéni és életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével történik
  • A gyermek különleges védelme, tisztelete, szeretetteljes gondoskodása, elfogadása.
  • Az otthonosság szem előtt tartásával, tudatosan kialakított és jól működő szokásrendszeren alapuló tevékeny óvodai élet szervezésére törekvés.
  • Problémamegoldásra, kreativitásra törekvő, a mozgást kedvelő gyermekek nevelésének elősegítése.
  • A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlődésének előmozdítása, az (SNI, BTM), gyerekek óvodai nevelésének irányelveivel összhangban.
  • A halmozottan hátrányos gyermekek beilleszkedésének elősegítése, az ingerszegény környezetből adódó hátrányok csökkentése, másság elfogadása, hátrányok kompenzálása
  • Kölcsönös tiszteleten alapuló tartalmas együttműködés a szülőkkel.

 

3.2. Nevelési elveink

  • Az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével, sokszínű tevékenységek lehetőségeivel biztosítjuk a gyermekek emberi méltóságát, jogait és tiszteletét, különös tekintettel a gyermeket megillető jogok tiszteletbetartásának megerősítését, az egyenlő hozzáférés biztosításával.
  • Hangsúlyozzuk a játék, integráló, mással nem helyettesítő szerepét.
  • Az óvodában dolgozók valamennyien (pedagógus és nem pedagógus kollegák) szeretettel, bizalommal, türelemmel, barátságosan, megértően, toleránsan és segítőkészen fordulunk a gyermekek felé. Minden gyermeket személyesen ismerünk, őszinte érdeklődést tükrözünk örömeik és gondjaik iránt. Felfigyelünk a bizonytalan, segítségre szoruló, esetleg magányos gyermekekre és érzelmi támaszt, konkrét segítséget nyújtunk számukra. Közösen biztosítjuk a gyermekek jó közérzetét, érzelmi biztonságát jelentő óvodai védőhálót.
  • Célkitűzéseinket, feladatainkat az óvodát igénybe vevők érdekeinek és szükségleteinek megfelelően alakítjuk.
  • Modell-szerepünkből adódó felelősséggel, tudatosan formáljuk magatartásunkat és kommunikációinkat.
  •  Szükségesnek tartjuk környezetünk, partnereink – főleg a szülők – óvodáról alkotott véleményének, javaslatainak megismerését.

 

  1. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK

„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot,

Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát,

Ha terved egy életre szól - embert nevelj!”

 

Gyermekkép

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, és óvodánkból elengedni

óvodakép

Olyan óvodában gyakoroljuk nevelőmunkánkat gyermekképünk megvalósítása érdekében amely:

 

  • szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben is egyedi személyiség
  • szívesen részesei a különböző tevékenységeknek
  • Egyforma magas színvonalú, és szeretetteljes nevelésben részesülnek a meglévő hátrányaik csökkentésével, előítélet mentesen.
  • Jellemző rájuk a vidámság, kiegyensúlyozottság
  • kedvelik a mozgást, kreatívok, legyenek bátrak, ügyesek, edzettek és terhelhetőek.
  • Tiszteletet mutatnak a felnőttek iránt
  • ápolják a hagyományokat
  • becsülik a munkát, és szívesen végeznek munka jellegű tevékenységeket
  • Kudarctűrők, és segítőkészek társaikkal szemben
  • együttműködésre hajlamosak
  • Alkalmazható tudás és optimális fejlettségi képességszintek birtokában kezdhetik el az iskolai tanulmányaikat.
  • legyenek nyíltak, őszinték, határozottak és önálló véleményalkotásra készek.
  • Szeressék, becsüljék és védjék természeti, környezeti értékeinket.
  • Igényeljék a társas kapcsolatokat, legyenek képesek az együttműködésre
  • Megteremtődik bennük a következő életszakaszba való átlépés belső, pszichikus feltételei
  • természetes módon együtt él különbözőségekkel, korának megfelelő mértékben, empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.

 

 

  • Otthonos, tudatosan kialakított szokásrendszeren alapuló, a szocializáció lehetőségének megteremtésére törekvő biztonságos, esztétikus, tiszta intézmény
  • az óvodáskorú gyermek fejlődésének, és nevelésének legmegfelelőbb színtere, amelyben a gyermekek és felnőttek egymást elfogadva és tisztelve élnek, és jól érzik magukat
  • Biztosítja a gyermekek spontán és szervezett mozgásához szükséges akadálymentes tág szabad tér adta lehetőségeket, valamint a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit
  • Amely nyitottságánál fogva a családdal való együttműködés következtében az egész nap folyamán megvalósuló játékban, változatos mozgástevékenységekben, tanulási folyamatban, és munka jellegű tevékenységekben elősegíti a gyermekek személyiség vonásainak sokoldalú fejlődését, valamint környezettudatos magatartásának kialakulását.
  • Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei.
  • szeretetteljes, családias, demokratikus és befogadó légkör, a gyermeki személyiséget övező bizalom, a pozitív nevelői attitűdök tárháza
  • olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetes az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt, a multi-és interkulturális szemléletmóddal és nevelési gyakorlattal összhangban
  • pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítunk ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra próbálkozásra.

 

  1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

Nevelésünk célja óvodánkban

  • Az óvodásgyerekek egyéni és differenciált személyiségfejlesztéséhez a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, nyitott, empatikus, toleráns légkör folyamatos biztosítása, amelyben domináns elemként érvényesül a mozgásra és játékra épített fejlődés elősegítése.
  • Az óvodásgyerekek sokoldalú élményszerzési lehetőségeinek biztosítása kiemelten a játékban, a művészeti nevelésben /mozgás – irodalom – zenei – vizuális nevelés/, a környezet megismerésében, védelmében.
  • Az egyéni sajátosságokhoz még inkább igazodó tevékenységek szervezése, az alkalmazkodó feladatadás, értékelés előtérbe helyezése.
  • Az élmények feldolgozása a nevelési - tanulási folyamatban, sokoldalú tevékenységek biztosítása.
  • Az anyanyelvi nevelés: a beszéd, a kommunikáció a nevelés minden területén komplexen van jelen.
  • Az óvodásgyermek otthoni, családi hátterének, környezetének /életvitel – értékrend/ és változásainak pontos és folyamatos ismerete. A szülőkkel való együttnevelés folyamatosságának megtartása és a közös felelősség érvényesítése a gyerekek nevelésében.
  • Az óvodáséveket követő időszak tanulás vágyának megalapozása, az iskola kezdés közvetett segítése.
  • A halmozottan hátrányos gyermekek beilleszkedésének elősegítése, az ingerszegény környezetből adódó hátrányok mérséklése, hátránykompenzáló neveléssel.
  • Az esélyegyenlőség, és az inkluzív, befogadó pedagógia megteremtése.
  • Az érzelmi, erkölcsi, és a közösségi nevelés hangsúlyozása, amely megalapozza a gyermeki személyiség szocializációját.

5.1. Az óvoda sajátos célja

  • A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak és az eltérő fejlődési ütemének figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is ) elősegítjük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését,  a gyermeki személyiség kibontakoztatását.
  • A művészeti nevelés célkitűzéseinek keretében megismertetjük a gyerekekkel a magyar népművészetet és szokásokat, kiemelten a helyi hagyományokat:

- népi játékokat , népi mesterségeket, irodalmi tárgyi kultúrát, településünk növény és állatvilágát, a természetes anyagokat és azok felhasználási lehetőségét.

  • Az enyhe testi, értelmi beszédfogyatékos és a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődés zavarával küzdő gyerekek integrált személyiségfejlesztése. E gyerekek számára a differenciált beiskolázás esélyének megteremtése.
  • A különbözőségek elfogadása és tisztelete.

 

5.2. Az óvoda sajátos feladatai

 

A programunk  komplexitásával segíti az érzelmek gazdagodását, a képzelet, a felfedező- és alkotókedv, az egyéni képességek kibontakozását, a gyermeki személyiség kiegyensúlyozott fejlődését, melyek során megalapozódnak a tanulást elősegítő készségek, képességek, személyiségjegyek, jellembeli, erkölcsi tulajdonságok.

Az alapvető értékekben legyen hangsúlyos mindennapjainkban:        

  • a gyermek tisztelete, jogainak védelme,
  • a gyermek egyéni fejlődési ütemének, szeretetének éreztetése,
  • az egészséges életmódra, a környezetbarát szemléletre, a művészi értékek befogadására, alkotásra, a kommunikációs kultúra emelésére való nevelés,
  • a humor, a derű, kreativitás, természetes jelenlétének biztosítása.

 

5.3. Nevelésünk rendszere

Óvodánk nevelési feladatai átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét.

A rendszer elemei:

  • a nevelés célja, feladatai
  • az óvodai élet tevékenységi formái
  • a kapcsolatok rendszere

egymásra épülnek, egymással szorosan összefüggnek. A bennük megvalósult feladatok hatására az óvodáskor végére létrejön a fejlődés eredménye, mely meghatározó a célok és feladatok továbbfejlesztésében.

 

 

 

 

 

A NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nevelés általános feladatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egészséges életmód alakítása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Óvodai élet

tevékenységi formái

 

 

Óvoda kapcsolatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

–  Játék

   

 

– Családdal

 

 

 

 

 

 

– Mozgás

 

 

 

 

 

 

 

Érzelmi

 

erkölcsi, ér-

tékorientált

 

közösségi

 

 

– A külső világ tevé-

   keny megismerése

 

– Nevelési

   intézményekkel

 

 

Anyanyelvi, értelmi

 

nevelés,

 

– Verselés, mesélés

 

 

 

 

fejlesztés és

 

 

 

– Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

– Egyéb

   intézményekkel

 

 

nevelés

 

 

 

– Rajzolás, mintázás,

   kézi munka

 

 

 

 

 

 

 

 

– Munka jellegű

    tevékenységek

 

 

 

 

 

 

 

 

– Tevékenységekben

   megvalósuló

   tanulás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

 

 

                     

 

 

  1. ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
  1. Az egészséges életmód alakítása
  2. Környezettudatosságra nevelés
  3. Érzelmi és erkölcsi, értékorientált közösségi nevelés
  4. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés
  5. Mozgásfejlesztés

 

Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei

Az egészséges életmódra nevelés fontos része a testi-lelki szükségletek biztosításán belül a szabad mozgás, a jó és tiszta levegő biztosítása, különös tekintettel a szabadban való idő biztosítására minden nap és minden évszakban. Az egészséges életvitel igényének és szokás rendszerének kialakítása, a betegségmegelőzés, és az egészség védelme, edzése, megőrzése kiemelt jelentőségű ebben a korban.  

Az óvoda speciális tevékenységeinek köréhez tartozik az intenzív testnevelés és mozgásterápia, az úszás lehetőségével. A gyermekorvosok nevelési évenként két alkalommal, ill. szükség szerint végeznek felmérést a gyerekek testi fejlettségéről, amely kiegészül az óvodapedagógusok megfigyelésével, pedagógiai elemzésével.

A mozgássérült gyerekekkel való foglalkozás egyéni és mikro csoportos formában a szakemberek bevonásával és az óvodapedagógusok által készített egyéni fejlesztési feladatok ütemezése alapján valósul meg.

Az egészséges életvitel igényének, szokás rendszerének kialakítása, a betegségmegelőzés, az egészség védelme, edzése, megőrzése kiemelt jelentőségű ebben a korban. Egészségünket és életünk minőségét nagymértékben meghatározza a bennünket körülvevő természeti és társadalmi környezet minősége. A közösség szemléletformáló erejét kihasználva közvetíthetünk új értékeket és célokat, hogy ezen változtatni tudjunk.

 

Célunk:

  • A teljes óvodai életet átfogó, az óvodai nevelés megkülönböztetett szerepéből adódó, a gyermeki személyiségfejlesztés szempontjából alapozó jelentőségű egészségnevelési feladatok ellátása, mely felkészíti a gyermeket az egészségének védelmére, távlati céljaiban elősegíti a társadalom számára az egészséges, edzett, terhelést elbíró személyiség kialakulását.
  • Az egészségtudatos gondolkodás alakítása, fejlesztése.

Feladatunk:

  • A gyermekek megismertetése az egészséges életstílusokkal és életmodellekkel,
  • gondozzuk lelki (érzelmi, akarati, értelmi) képességeiket,
  • alakítsuk ki az embertársakkal kapcsolatos szociális együttműködési készséget.

 

Az egészségfejlesztés feladatai:

  • Egészséges életmódra nevelés 
  • Lelki egészségfejlesztés
  • Szociohigiénés egészségfejlesztés

 

Alapelveink:

  • Megteremtjük az egészséges, esztétikus és biztonságos környezet feltételeit.
  • A gyermekek teljes körű egészségfejlesztése érdekében biztosítjuk, hogy minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő tevékenységekben.
  • Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozás, a mindennapos testmozgás, baleset megelőzés és elsősegélynyújtás és a személyi higiéné területére kiterjedő feladatok megvalósítására.
  • Időt biztosítunk arra, hogy egyéni képességeik szerint fejlődjön önállóságuk.
  • A gyermekek egészségét és gondozását érintő problémákat tapintatosan kezeljük.
  • A rugalmas napirenddel segítjük a helyes életritmus kialakítását.
  • Biztosítjuk, hogy az év minden szakában tartózkodjanak minél többet a szabadban.

 

A nevelési folyamat tartalma:

  • A kulturált étkezés szokásaira nevelés.
  • A helyes testtartás kialakítása.
  • Esztétikus terítésre szoktatás.
  • Étkezéshez szükséges eszközök önálló és helyes használata.
  • Délutáni pihenés.
  • Nyugodt légkör megteremtése pihenés idejének biztosítása, a gyermekek alvásigényének figyelembevételével.
  • A napi tevékenységek során minél több idő eltöltése a szabadban.
  • Higiénés szokások szabályok kialakítása.
  • Tisztálkodás (kézmosás, törölközés, fésülködés, fogápolás helyes és rendszeres végzésére szoktatás).
  • Folyamatos, szabadon választható WC használat.
  • A szabadban végzett számtalan tevékenység (séták, túrák, kirándulások szervezése stb.) fokozza a gyermek edzettségét, teherbíró képességét, segíti fizikai fejlődését.
  • A rendszeresen és kellemes légkörben (az óvodák tornaszobái, összefüggő zöld felületű udvarrészeken) végzett mozgás eredményeképpen a gyermek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerébe.
  • Reformkonyhai ételek közös készítése a csoportokban, pl.. saláták, gyümölcspürék.
  • Egészségnapok szervezése a szülőkkel közösen.
  • Ismerkedés a gyógynövényekkel  gyógyteák fogyasztása téli időszakokban.
  • Aromaterápia, gyógyhatású illóolajokkal dúsíthatjuk téli időszakban a csoportszobák levegőjét.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

  • Az első alakváltozás befejeződése.
  • A saját személye körüli alapvető tisztálkodási, öltözködési teendők önálló végzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásrendszere megalapozódott. - A finommotorika olyan fejlettsége, amely lehetővé teszi az iskolai tanulás megkezdését, felkészült az írástanulásra.
  • A mozgáskoordináció megfelelő fejlettsége. - Az oldaliság kialakulása. - Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani képes. - Megalapozódott étkezési kultúrája.
  • Kialakulnak egészséges életmódbeli készségeik, jártasságaik. 
  • Önállóan öltözködnek, tisztálkodnak.
  • Alkalmazzák az esztétikus és higiénés étkezési szokásokat. 
  • Képessé válnak társaik segítésére.
  • Vigyáznak ruhájuk és környezetük tisztaságára.
  • Testileg megfelelően fejlettek, edzettek, teherbíróak, mozgásuk összerendezett, jó állóképességgel rendelkeznek.

 

  1. Egészségfejlesztési Program

Az egészség a fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést, prevenciót, és a betegség mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is.

Óvodánkban az egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési – oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi – lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban.

Az értelmi fejlesztés igénye

A program tartalmazza a gyermekek ismereteinek bővítését, hogy egyre több ismeretet szerezzen szervezete működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről ( pl. kórokozók, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme )

Az egészséges életmód nevelésének feltételei

  • Az óvodánk épülete és udvara alkalmas a hatékony nevelő – oktató munka érvényesítésére. Az óvoda udvarának alakítása folyamatos, eszközökkel való felszereltsége évente bővülő.
  • A lehetőség biztosított a tornaszoba mindennapos használatára, a benne található eszközök folyamatos bővítése jellemző.
  • A kiszolgáló helyiségek az előírásoknak megfelelőek ( wc, mosdó, öltöző, előtér ).
  • A csoportszobákban az adott cél kihasználására való törekvés ( bútorzat, berendezési tárgyak, a gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges, és biztonságos környezet kialakítása ).
  • Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága ( tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség - , és munkavédelmi eszközök ) biztosítják az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását.

 

A nevelési – oktatási intézményünk mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészségéhez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen fontosak:

  1. Az egészséges táplálkozás.
  2. A mindennapos testnevelés, testmozgás.
  3. A testi és lelki egészség fejlesztése.
  4. A bántalmazás és erőszak megelőzése.
  5. Baleset – megelőzés és elsősegélynyújtás.
  6. Személyi higiéné.

Intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beillesztjük az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

 

  1. Az egészséges táplálkozás
  • Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek anatómiai – biológiai sajátossága más.
  • Óvodánkban előtérbe kerül, hogy az óvodáskorú gyermek étrendjében ne szerepeljen zsíros étel, erősen fűszerezett, illetve nehezen emészthető táplálék.
  • Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségvédelmi feladatát. Az étkezés előkészületeiben a gyermekek is részt vesznek, életkori fejlettségüket figyelembe véve. Étkezéskor részesei az önkiszolgálásnak.
  • Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében az óvodai csoportokban gyümölcs és zöldségnapokat szervezünk, mely által évszakonként megismerkedhetnek a különböző ízekkel.
  • Egészségnap szervezésével, kóstolókkal igyekszünk megszerettetni az egészséges ételeket.
  • A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt.  

 

  1. Testmozgás, mindennapos testnevelés
  • A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében.
  • A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladat, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, a kirándulás egészíti ki a levegőzést.
  • A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére.
  • A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Időpontját az óvodapedagógus szabadon választhatja a rugalmas napirend keretein belül.
  • Az intézmény, úszás lehetőséget biztosít a gyermekek számára heti 1 alkalommal, melyet a helyi Tanuszoda biztosít számukra.
  • A mindennapos testnevelés felfrissítő gyakorlatai mellett, testnevelési foglalkozást tartunk heti 1 alkalommal.
  • A mozgásfejlesztő, tartásjavító tevékenységek szervesen kapcsolódnak az óvoda napirendjéhez.
  • Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmassá tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására.
  • Lényeges a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, szükséges és elegendő szabályok megtanítása.
  • Törekszünk a mozgásra inspiráló mozgásos környezet kialakítására az udvaron és a csoportszobában egyaránt: jó hangulatú mozgástevékenységek megszervezése, a gyermekek edzettségének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének fejlesztésére.

 

Gondozás, testi – lelki szükséglet kielégítése

Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének.

Gondozási feladatok: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés. E területek az egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat.

  • Mivel minden gyermek máshol tart a fejlődés területén, a gyermekről anamnézist veszünk fel, és erre építjük a segítségnyújtás módját, mélységét.
  • A segítségnyújtás kölcsönös bizalomra, meghitt viszonyra épül, a kapcsolatépítés egyik lehetősége.
  • A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki az ideje nagy részét a gyermekcsoporttal tölti.
  • Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér a gondozási feladatok és önkiszolgáló feladatok végzése közben.
  • Az önkiszolgáló feladatok végzése közben az óvodapedagógus feladata a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat és türelem biztosítása. Az önkiszolgáló tevékenységek célzottan alakítják a gyermek önképét, önállóbbá válását.
  • Fontos a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítása, melynek során az óvodapedagógus figyelembe veszi a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni igényeit.
  • A gondozási feladatok teljesítése megteremti a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit, alapja a jó szokások kialakításának.

 

Bántalmazás és erőszak megelőzése

A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek jogainak védelmét, a hatósági intézkedések lebonyolítását a családra, az óvodára, a gyermekvédelmi intézményrendszerre, továbbá az egyes szakszolgálatokra és a társadalmi szervezetekre bízza.

  • A gyermek jogainak érvényesítése elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés kompetenciakörébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való kapcsolat tartozik.
  • A gyermekvédelmi feladatokat az óvodapedagógusok a gyermek egészségügyi szakszolgálattal alaptevékenységként látja el, hivatásbeli alaptevékenységük elválaszthatatlan része a gyermekvédelem.
  • A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében leggyakrabban alkoholista, kábítószer élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel.
  • A felderítés és tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával történik. A bántalmazott gyermeken az óvodapedagógus felderíti az olykor hosszan tartó bántalmazás nyomait, és intézkedik a szülőknél, illetve a családsegítő szolgálatnál a bántalmazás megszűnése érdekében.

 

 

 

 

Baleset – megelőzés és elsősegélynyújtás

A gyermek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket a csoportnaplóban rögzítünk.

A baleset megelőzés elvei:

  • Ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata.
  • Gyakori felülvizsgálatok, javítás.
  • Állandó felügyelet.
  • A talaj, közlekedő utak tisztán tartása.
  • Nagyméretű eszközök rögzítése.
  • Ruházat ellenőrzése.
  • Baleset megelőzés szabályainak a betartása.
  • Eszközök idényjellegű használata.
  • A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek.
  • Lehetőség szerint kiküszöböljük az allergén anyagokat.
  • A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el a csoportszobában. Sötétítő függönnyel védjük gyermekeinket a tűző nap káros hatásaitól. A dekorációban színharmóniát igyekszünk teremteni, melyet szemmagasságban helyezünk el.
  • A mosdóban figyelünk a padlók csúszásmentességére. A dajka nénik folyamatosan fertőtlenítik a WC – t, mosdót és a gyermekek eszközeit.
  • A tisztítószereket biztonságos, zárt helyen tároljuk. A gyermekek neve, jele jól látható, esztétikusan van elhelyezve az öltözőszekrényen.
  • Eszközeink többsége megfelel az európai uniós normáknak. Folyamatosan ápoljuk, szükség szerint javíttatjuk azokat.
  • Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. A homokozókban lévő homokot lehetőség szerint cseréljük.

 

 

 

Személyi higiéné

A szomatikus nevelés körében mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére való nevelés (testápolás, ruházat, helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, a fertőző betegségek és testtartási rendellenességek megelőzése.

A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza otthoni higiénés szokásokat, melyek nem feltétlen azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. Óvodapedagógusaink feladata a gyermek higiénés állapotának a megítélése, illetve a testápolás pótlása, mely az óvodapedagógus bensőséges ellátását igényli. A higiénés szemlélet átadása nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést.

Személyi higiéniás nevelési feladatok

  • A kézmosás, szokássá fejlesztése szeretetteljes légkörben.
  • A saját személyi felszerelés (fésű, fogmosó, tornafelszerelés… stb.) rendben tartása és helyes használata, mely minden gyermek számára külön – külön áll rendelkezésre.
  • WC, illetve papír helyes használat, folyékony szappannal való kézmosás gyakorlása, testnevelés foglalkozás utáni mosakodás.
  • A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom, és a kényelmes ruházat. A szülők gondoskodnak az ágynemű mosásáról, a kispárna és takaró biztosításáról.
  • A szülő részéről tiszta, megfelelő méretű ruházat és váltóruha biztosítása.

Kellő figyelmet fordítunk óvodánk tisztaságának megóvására, szépítésére, virágosítására, szebbé tételére.

 

Pszicho – higiénés egészségvédelem

Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra.

Ennek elkerülése érdekében az óvodapedagógusok:

  • Kellő figyelmet fordítanak a megszégyenítés elkerülésére, lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást.
  • Nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben, nem terheljük túl a gyermeket, meghallgatjuk problémáikat, biztosítjuk a rendszerességet, a rugalmasságot, igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat, nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot.
  • Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, lehetőséget biztosítunk a beszédhibás gyermekek logopédiai fejlesztésére.
  • A mai felgyorsult világunk egyre újabb egészségvédő / egészségfejlesztő feladatok elé állítja az óvodai nevelést. Az egészségfejlesztés kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai nevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben.
  • A gyermek egészsége társadalmi ügy, megvédése és fejlesztése a nemzeti nevelési program szerves része, így válik az egészségpedagógia az óvodapedagógus kulcsfeladatává.
  • A mindennapos óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket állítja minőségfejlesztési programjába, integráló akcióiban biztosítja az esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja életmódbeli képességeit.

 

  1. Környezettudatos szemlélet és magatartásformálás, környezetvédelem megalapozása
  • A valóság felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét, az értékek megőrzését.
  • A környezettel kapcsolatos viselkedési minták kialakításánál kapjon hangsúlyosabb szerepet a család.

Mindezeket megvalósítva további feladataink a környezeti nevelés kiteljesedésnek elősegítése érdekében:

  • Zöldnapok szervezése,
  • Természetvédelem,
  • Szelektív hulladékgyűjtés szokásainak alakítása a csoportokban. (papírhulladékok külön gyűjtése, társasjátékok, stb.)
  • Az energiatakarékosság szemléletének erősítése (felnőttekben, gyermekekben).
  • Növények, állatok hasznosságának megismerése,
  • Kirándulások, séták szervezése,
  • Az esztétikus környezet és a szép iránti érzék kialakítása.
  • A témákat az évszakok köré rendezzük ezáltal minden lehetőség adott arra, hogy a természetben lévő változásokat nyomon követhessék.
  • Foglalkozunk a gyalogos közlekedés szabályaival, a közlekedési eszközök megismertetésével, napszakokkal, a vadon és szabadon élő állatokkal.
  • Beszélgetünk a testünkről, az egészségvédelemről, az orvos munkájáról.
  • Sokoldalú ismereteiket felhasználhatjuk a társadalmi környezetükben, játékok során, pedig újra feleleveníthetik tudásukat.
  • A szülőföldhöz való kötődés alapjaként ismerje meg a gyermek a szűkebb és tágabb környezetét.
  • Ismerjék meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit. Tanulja meg ezek szeretetét, védelmét a család és az óvoda segítségével.

 

Mozgásfejlesztés

 A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében. Fontos feladatunk a mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban, az udvari tevékenység mellett a séta, a kirándulás egészíti ki a szabad levegőn tartózkodást.  A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Időpontját az óvodapedagógus szabadon választhatja a rugalmas napirend keretein belül. Az intézmény, úszás lehetőséget biztosít a gyermekek számára heti 1 alkalommal a helyi Tanuszodában. A mindennapos testnevelés felfrissítő gyakorlatai mellett, testnevelési foglalkozást tartunk heti 1 alkalommal. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmassá tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására.

Lényeges a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, szükséges és elegendő szabályok megtanítása.

Törekszünk a mozgásra inspiráló mozgásos környezet kialakítására az udvaron és a csoportszobában egyaránt: jó hangulatú mozgástevékenységek megszervezése, a gyermekek edzettségének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének fejlesztésére.

 

  1. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció

Célunk: A gyermekek kiegyensúlyozott, egészséges én tudattal rendelkező, harmonikus személyiségének kibontakoztatása az egyéni képességek figyelembevételével, valamint erkölcsi és akarati tulajdonságaik fejlődésének elősegítése közös tevékenységek által.

Érzelmi nevelésünk alapja a gyermeket körülvevő otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör, melyben teret engedünk önkifejező, és önérvényesítő törekvéseinek egy következetes szokás, és norma rendszer megalapozásával.

 

Érzelmi nevelésünk alapja a gyermeket körülvevő otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör, melyben teret engedünk önkifejező, és önérvényesítő törekvéseinek egy következetes szokás, és norma rendszer megalapozásával.

  • Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei vezérlik, ezért fontos az érzelmi biztonságra épülő szeretet kapcsolat a felnőttek és a gyermek között.
  • A közösségi nevelés hangsúlyos, körültekintő minden óvodai csoportban, minden óvodai dolgozóra vonatkoztatva és a szülőkkel való együttnevelés folyamatában is. Helye a nevelés folyamatában központi szerepet tölt be, amelyben az érzelmi nevelés, az érzelmi kapcsolatok, az együvé tartozás, a segítés, a másokra való figyelés, a különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása, mint elfogadott magatartási formák érvényesülnek.
  • A közösségi nevelés részeként tekintjük a városi kulturális, sport rendezvényekbe való bekapcsolódást, nemzeti, és népi ünnepeinkről való megemlékezést a csoportokban a gyermekek gondolkodását, és érdeklődési körét figyelembe véve.
  • A nevelés során a gyerekek erkölcsi tulajdonságai pl.: önzetlensége, akarati tulajdonságai, valamint önfegyelme, feladat- és szabálytudata fejlődik, amely elősegíti a normarendszer megalapozását. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda  dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.
  • Fontosnak érezzük, és próbáljuk segíteni a „nemi” hovatartozás felismertetését a gyermekekben, hiszen ez a szocializáció kialakulásának fontos állomása.
  • Arra törekszünk, hogy a szocializációs folyamatban a gyermekek próbálják elsajátítani a viselkedés és magatartás normáit, értékét, e folyamatban alapozódjanak meg a társas közösségi élet szokásai (szocializációs szokások).

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában

  • a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítése);
  • a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével;
  • a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása;
  • a viselkedés-kultúra megalapozása;
  • a mikro csoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben;
  • a társas, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével;
  • a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával;
  • a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában (csoporttársak, és az óvodapedagógus)

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

  • A gyermek szabadon, gátlásoktól mentesen, biztonságosan gyakorolja a társas együttélés szabályait.
  • Tudjanak a jó és rossz között különbséget tenni, ennek mércéje legyen a megismert Bibliai történetekben rejlő értékek.
  • Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
  • Képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.
  • Kialakul érzelmi kapcsolatuk a gyülekezettel („ a mi templomunk élménye”, kapcsolat a lelkipásztorral, gyülekezeti tagokkal, a gyülekezet közösségi élményt jelent, érzik odatartozásukat).
  • Mások iránti tisztelet, megbecsülés, ennek nyomán az Isten iránti tisztelet átélése nyilvánul meg magatartásában.
  • Életkornak megfelelően fejlett, a zökkenőmentes iskolakezdéshez szükséges akarati tulajdonságok: kitartás, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, feladattudat.

 

  1.  Anyanyelvi, és értelmi fejlesztés

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, amely a nevelési folyamat egészében jelen van. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlettsége óvodapedagógusi munkánk egyik legfontosabb fokmérője. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai életének kezdését.

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése a beszélő környezet megteremtésével érthető el. A helyes minta és szabálykövetés a javítgatás elkerülésével, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásával, ösztönzésével és a gyermeki kérdések támogatásával érthető el. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartására élményalapú beszélgetéseket tevékenységekbe ágyazott anyanyelvi játékokat kezdeményezünk

A kommunikáció, a kifejező készség, a beszéd révén tetten érhető a gyermek szocializálódása, belső élmény- és képzeletvilága, az értelmi fejlődése és természetesen az iskolakészültsége is. Az óvodáskor végére az anyanyelv alakulásának, fejlődésének, jellegzetességeinek megismerésével képet kapunk a gyermek személyiségéről és képességeiről.

Az értelmi nevelés a gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás. Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a társ mintájának követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben tanul.

  • Cselekvési alkalmakat hozunk létre melyben tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk.
  • Gyakori próbálkozási sok ismétlési lehetőség, tapasztalatszerzési alkalom megteremtésével tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodáskort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.

 

  1. Mozgásfejlesztés

 A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében. Fontos feladatunk a mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban, az udvari tevékenység mellett a séta, a kirándulás egészíti ki a szabad levegőn tartózkodást.  A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Időpontját az óvodapedagógus szabadon választhatja a rugalmas napirend keretein belül. Az intézmény, úszás lehetőséget biztosít a gyermekek számára heti 1 alkalommal a helyi Tanuszodában. A mindennapos testnevelés felfrissítő gyakorlatai mellett, testnevelési foglalkozást tartunk heti 1 alkalommal, illetve csoportos foglalkozást, intenzív torna keretén belül. Ezek a mozgásfejlesztő, tartásjavító tevékenységek szervesen kapcsolódnak az óvoda napirendjéhez. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmassá tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására.

Lényeges a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, szükséges és elegendő szabályok megtanítása.

Törekszünk a mozgásra inspiráló mozgásos környezet kialakítására az udvaron és a csoportszobában egyaránt: jó hangulatú mozgástevékenységek megszervezése, a gyermekek edzettségének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének fejlesztésére.

 

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

7.1. Személyi feltételek

A nevelőmunka középpontjában a gyerek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Egész személyiségével, magatartásával, kommunikációval, esztétikumával példaértékű modell szerepet tölt be a gyerekek nevelésében. A munkarend nevelési területenkénti megosztásban napi váltással alakult ki, a jövőben is ez a rendezőelv érvényesül.

 A pedagógus munkájának segítő társai a dajkák és pedagógiai asszisztensek, akik az egészséges életmódra nevelésben, a szokások rögzítésében, a gyermekek testi szükségletei kielégítésében együtt működnek, és a pedagógusok irányításával a nevelőmunka minden területén látnak el részfeladatokat. Magatartásukkal, beszédstílusukkal ők is hatással vannak a gyermekekre. Ezen felül ők biztosítják a gyermekcsoportok, a hozzájuk tartozó helyiségek, valamint a szociális helyiségek és irodák higiéniáját. Dajkáink  szakképzettséggel rendelkeznek. Az óvoda egyéb munkaköreiben is megfelelő végzettséggel rendelkező, feladataikat hozzáértéssel ellátó munkatársak dolgoznak.

Az intézményben dolgozó pedagógusok  száma:

Óvodavezető:                                                              1 fő

Szakmai munkaközösség vezető                                1 fő

Csoportban dolgozó óvodapedagógus:                      8 fő

Szakvizsgázott pedagógus:                                        4 fő

Az intézményben dolgozó pedagógiai munkát segítők  száma:

Pedagógiai asszisztens:                                             1 fő

óvodatitkár:                                                                1 fő

dajka:                                                                         4 fő 

7.2. Tárgyi feltételek

Az óvodánk rendelkezik a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodánk működési feltételei biztosítottak, a csoportok száma 4, a nevelés egy óvodai épületben történik

- Szabolcs úti épületben.

Óvodánk épülete, udvara, kertje, berendezéseit oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Intézményünkben a csoportszobákhoz csatlakozó öltöző és mosdó-WC helyiségek felújítottak, megfelelő komfortfokozatot és ideális szeparáltságot biztosítanak.

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon, és biztonságukat figyelembe véve, az Európai Unió szabványainak megfelelően helyeztünk el. Csoportjaink jól felszereltek, sok fejlesztő eszköz áll rendelkezésünkre, melyeket pályázatok és az „Egészséges Ibrányi óvodásgyerekekért” alapítvány segítségével folyamatosan bővítünk.

 

Az óvodák speciális helyiségei:

  • egyéni fejlesztő szoba (mely mikro csoportos fejlesztésre is alkalmas)
  •  só-szoba,
  • tornaszoba,
  • fedett terasz ( mely lehetőséget biztosít rossz idő esetén is a kint tartózkodásra ).

Az óvodánk igyekszik megfelelő munkakörnyezetet biztosítani a munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására.

 

7.3.  Az óvodai csoportok kialakítása

Óvodánkba a köznevelési törvény értelmében azok a gyerekek nyernek felvételt, akik az adott év augusztus 31.-ig betöltik a három évet, illetve ha a férőhelyek száma lehetőséget ad rá fél évvel hamarabb is felvehetőek. A csoportok alakítása óvodavezetői döntésen alapul, amelyben az arányos csoportlétszámra törekszünk az egyes gyerekek érdekeit szem előtt tartva. Jelenleg három homogén és egy részben osztott csoportszervezési minta van.

 

7.4. A gyermekek napi rendje

 A jó napirendet folyamatosság, és rugalmasság jellemzi. A gyermekek kiegyensúlyozott, egészséges fejlődése érdekében nyugodt, családias, feszültség- és sürgetésmentes, türelmes légkör megteremtésére törekszünk. Ennek feltétele az életkornak megfelelő helyes életritmus, melyet napirendünk párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységeivel kívánunk biztosítani.

A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, tekintettel a helyi szokásokra, igényekre.

A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását célozzuk, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét.

A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek.

 

 

 

 

 

 

Délelőtti tevékenységek:

Déli

 tevékenységek:

Délutáni tevékenységek:

szabad játék, szabadon választott tevékenységek

 

gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek

gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek

 

munka jellegű tevékenységek

 

ebéd

 

uzsonna, folyamatos uzsonna

 

kötött szervezésű mozgás vagy egyéb mozgásos tevékenység

pihenés

 

játék, szabadon választott tevékenységek, levegőzés 

tudatosan tervezett és szervezett tanulási folyamat

 

hittan, egyéb foglalkozások, tehetséggondozás

levegőzés, séta, megfigyelés

 

 

 

gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek

 

 

 

 tízórai

 

 

 

 

 

7.5.  A gyermekek heti rendje

Szeptember 1-től május 31-ig

Kötelező tevékenységek

Szabadon válaszható tevékenységek:

a hét minden napján a gyermekek spontán érdeklődése alapján, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére

mozgás (heti egy, vagy két alkalommal)

szabad játék

mindennapos mozgás (azokon a napokon, amikor más mozgásos tevékenységek nincsenek)

rajzolás, festés, mintázás, kézimunka jellegű tevékenységek

munka jellegű tevékenységek

verselés, mesélés

 

ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

a külső világ tevékeny megismerése

 

kiegészítő mozgástevékenységek

 

munka jellegű tevékenységek

 

Június 1-től Augusztus 31-ig

Kötelező tevékenységek

Szabadon választott tevékenységek

  • mindennapos mozgás
  • játék
  • munka jellegű tevékenységek
  • verselés, mesélés

 

  • rajzolás, mintázás, kézimunka jellegű tevékenységek

 

  • ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

  • munka jellegű tevékenységek

 

 

7.6. Az óvodai nevelés tervezése

Óvodánkban a pedagógiai folyamatokat meghatározó dokumentumok:

- Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

- Köznevelési törvény

- SZMSZ

- Házirend

- Önértékelési terv és Szabályzat

- Éves beiskolázási program

- Aktuális éves munkaterv

 

A tervezés és a megvalósítás dokumentálása saját készítésű csoportnaplóban valósul meg. Havi szintű tervezések a komplexitást, az aktualitást és a gyermekek aktuális érdeklődését figyelembe véve történnek. A tervezésben jelen vannak az évszakok változásaival járó tapasztalatszerzési lehetőségek, a jeles napok. A hagyományápolást is körülvevő tevékenységek során fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek szervezését, amelyekbe a családok aktív bevonását is tervezzük. Az óvodapedagógus a tervezett tevékenységek során tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődés ütemére és az eltérő érdeklődésre. Fontosnak tekintjük az önálló tanulás, a problémamegoldás képességeinek megalapozását a közvetlen tapasztalatszerzés biztosításával, a differenciálással, a választás, döntés lehetőségének megtervezésével. A tevékenységek tervezése, szervezése során elsődleges szempontok a gyermeki érdeklődést életben tartása. A közösen átélt élmények, tevékenységek során szociális kompetenciáik erősödnek, melyben szükség szerint alakul az egyén viszonya. Az egyes tevékenységek során gyermekek saját ismereteikre építve szerzik meg ismereteiket.

A pedagógiai munkánk során alkalmazzuk a tervezés- megvalósítás- ellenőrzés- korrekció ciklust. (PDCA). Ennek megfelelően óvodapedagógusaink sokoldalúan alkalmazzák az óvodai képességfejlesztési lehetőségeket, a pedagógusi autonómia biztosítását.

A tervezési folyamatban is fontosnak tartjuk a rugalmas, aktuális élményekhez, eseményekhez alkalmazkodást, a játékosság kiemelt szerepét.

A hét minden napján szervezünk játékos tapasztalatszerzési lehetőségeket kötetlen formában:

  • környező világ megismerése, természet védelme
  • környező világ megismerése, matematikai jellegű tapasztalatszerzés
  • vizuális nevelés
  • zenei képességfejlesztés
  • mese, vers, dramatikus, kommunikációs játékok.

Kötött szervezési formában a testnevelés foglalkozásokat szervezzük, azonban az iskolakészültség elérését elősegítve a nagycsoportosok a tavaszi időszakokban fokozottabban irányított tevékenységek részesei.

Az óvodai élet tervezését a csoportnaplón kívül az óvodapedagógus által készített nem kötelező feljegyzések és dokumentumok is szolgálják.

 

  1. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI – KAPCSOLATAINK RENDSZERE

 

Óvodánk széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A kapcsolatokban résztvevők

köre és a kapcsolatok tartalma igen sokszínű, közös azonban bennük az, hogy:

  • a gyermekek érdekében jöttek létre és
  • a gyermekek érdekeit szolgálják.

 

Kapcsolataink alapelvei

- Kölcsönösen nyitottan, őszintén, bizalommal és segítően fordulunk egymás felé.

- Tiszteljük egymás munkáját.

- Közös felelősséget érzünk a gyermekek optimális fejlődéséért.

 

8.1. Intézményen belüli kapcsolattartási formák

 Család – óvoda kapcsolat (szülők-pedagógusok)

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Annak érdekében, hogy a gyermeket a neki legmegfelelőbb módon neveljük, szükség van a szülőkkel való együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre. Lehetőséget nyújtunk az óvodában folyó pedagógiai munkában való aktív részvételre, a közös gondolkodásra, ezek gyakorlatban való érvényesítésére. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutatunk a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök, mindennapi funkcionális használata terén. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

  • Az óvodába lépés előtt minden gyermeket meglátogatunk a biztonságérzet megalapozása céljából. Ezt szolgálja a beszoktatás is, melynek lehetőségét felajánljuk minden családnak. Időtartama a gyermek egyéni fejlettségétől, reakciójától függ.
  • A gyermekkel kapcsolatos problémák megoldása közös feladat, a személyre szóló nevelési célkitűzések megbeszélésére szolgál a családlátogatás.
  • A differenciált személyiségfejlesztést célozzák a fogadó órák, nyílt napok, melyek szervezése rugalmasan történik a problémához, egyéni érdeklődéshez kapcsolódva.
  • A gyermekcsoport egészére vonatkozó feladatok megbeszélésére a szülői értekezletek szolgálnak.
  • Az óvoda ünnepi előkészületeire, jeles napjaira, hagyományainak őrzésére, alakítására, közös kirándulásokra, egyéb rendezvényekre a szülőket szeretettel várjuk.
  • A szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés stb.).
  • Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről: az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, napi jelzés vagy beszélgetés, félévenként, illetve szükség szerinti tájékoztatás, gyermeki munkák  kihelyezése.

 

Pedagógusok közötti kapcsolattartási formák

  • Intézményvezető
  • Hospitálások az intézményi önértékelési program alapján
  • Alkalmazotti értekezletek
  • Esetmegbeszélések
  • Dolgozói kirándulások

 

 

  1. Óvodán kívüli kapcsolatok
  • Kapcsolattartás a fenntartóval

      - A működéssel kapcsolatos feladatok ismerete,

      - A törvényesség betartása, adatszolgáltatás,

       - Beszámolói kötelezettség teljesítése

  • Az iskolával:

Nagy hangsúlyt fektetünk az óvoda-iskola átmenet fontosságára. Az egyéni képességfejlesztésre, és a differenciált bánásmódra, amely nevelési elv reményeink szerint az iskolában is folytatódik. Az iskolákkal való jó kapcsolatunk eredményeképp ellátogatunk egymás rendezvényeire, és közös programokra. Együttműködünk az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében.

  • Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel

Gyermekorvosi – Védőnői szolgálat Rendszeres, és jó kapcsolatot ápolunk a városi alapvető egészségügyi ellátás dolgozóival, kiemelkedően jó a kapcsolatunk a védőnői hálózattal, amely a gyerekek alapvető higiéniai körülményeinek vizsgálatán túl közös óvodai egészségügyi szűrőprogramok bevezetését is preferáljuk.

  • Szociális intézmények

- Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat

- Gyermekház

- Bölcsőde

  • Kapcsolattartás Pedagógiai Szakmai Szolgáltatással
  • Az intézmény óvodapedagógusainak továbbképzéséhez nyújt segítséget tanfolyamok szervezéséhez.
  • Szaktanácsadást folytat.
  • Rendszeres tájékoztatást nyújt pedagógiai rendezvényekről, eseményekről.
  • Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal
  • Segítséget nyújt az iskolaérettség megállapításában
  • Mint elsőfokú szakértői bizottság elvégzi a beutalt gyermekek magatartászavarainak, értelmi fogyatékosságának megállapítását
  •  Logopédiai, fejlesztő foglalkozásokat folytat, pszichológiai tanácsadást, konduktív pedagógiai ellátást folytat
  • Egyház

Kapcsolatunkra jellemző egymás munkájának segítése, tiszteletben tartása.

  • Közművelődési intézmények (ILMK)

- Művelődési ház

- Könyvtár

- Helytörténeti múzeum

  • Kisebbségi önkormányzat

Etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart a kisebbségi szervezetekkel.

 

9. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

9.1. A játékról alkotott véleményünk

A szabad játék a nevelés leghatékonyabb eszköze. Így válhat a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

  • Óvodáinkban  a szabad játék kibontakoztatásának biztosítására törekszünk.
  • Biztosítjuk óvodásaink számára a játszóhelyeket, feltételeket, szabályokat alkotunk közösen, nem vezetjük, és nem irányítjuk a játékot, hanem egy-egy jó gyermeki ötlet felszínre hozásával az egyes játszócsoportok, és az egyedül tevékenykedő gyermekek játék folyamatának befolyásolása nélkül próbálunk empatikus, toleráns nevelői magatartásunkkal, a játékban betöltött segítő szándékú aktív részvételünkkel a játékra hatni.
  • Tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Feltételeket teremtünk, igény szerint együtt játszunk.
  •   A játék folyamatát csak akkor szakítjuk meg, akkor történik meg a játékba beavatkozás, amikor az eldurvul, veszélybe kerül a gyerekek testi épsége, veszekedéssel, verekedéssel végződhet!
  • Óvodapedagógusként gyermekeinkkel közösen, együtt játszunk, és lehetőséget biztosítunk a játék szabadságának, és nyugalmának biztosításában.

A játék helye programunkban

Célunk játszani szerető, játékot igénylő, a szabályokat betartó szabadon alkotó gyermekek nevelése.

Feladatunk:

  • a játékhoz szükséges feltételek biztosítás,
  • következetes szabályok felállítása,
  • élmények, tapasztalatok nyújtása.

 

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

A gyermekek az óvónő által biztosított helyszíneken, és játékeszközökkel játszanak. Ennek megfelelően biztosított a nyugodt mesélés, könyvnézegetés, a bábozás, dramatizálás, a vizuális tevékenységek lehetősége, a változatos építési, valamint az asztali játékok. Az eszközöket úgy válogatjuk ki, hogy azok alkalmasak legyenek sokféle manipulációra, a gyermeki ötletek megvalósítására, a kézfunkciók fejlesztésére. Az eszközök egy része mobil, így a gyermekeknek van lehetősége a hely, játéktémák variálására.

A gyermekek számára sok eszközt biztosítunk elsősorban a gyakorló játékhoz, másodsorban a szerepjátékhoz, szabályjátékhoz.

Az óvónők olyan légkört teremtenek, melyben a gyermekek felszabadultan, kreatívan alkothatnak, biztonságban érezhetik magukat. A játékidő kialakításánál törekszünk az összefüggő játékidő folyamatosságára. Ehhez adunk ötleteket, olyan eszközöket, mely gazdagítja a tevékenységet.

A napi életszervezésben törekszünk továbbá arra, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az udvaron.

Következetes szabályok felállítása

A csoportonként kialakított szabályok a rendet, egymás nyugalmát biztosítják. Az eszközöket a gyermekek kérjék el egymástól, alakuljon ki konszenzus a szerepek kiosztása során.

A játék fejlesztése

A játék fejlesztése óvodánkban szituációtól függő.

A 3-4 évesek esetében mintát nyújtunk, tevőlegesen is részt veszünk a játékba. A nagyobbak játékát ötletekkel segítjük, ha kell, eszközzel tovább lendítjük.

Ha a gyermekek játéka tartalmas, nyugodt, a felnőtt szemlélődő, játékkövető.

Mind a csoportszobai, mind az udvari szabad játék alkalmával a durvaság megakadályozása, a testi épség megvédése minden csoportban lévő felnőtt kötelessége.

A játék fejleszti a gyermekek mozgását, segíti új mozgásformák kialakítását, ismert mozgások ismétlésével azok tökéletesítését.

A változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyermekeket. Növeli önállóságukat, kitartásukat, hozzáértésüket.

Csoportszobai játéktevékenységek:

  • gyakorló vagy funkciós játékok
  • építő játékok
  • szerep (utánzásos) játék
  • dramatikus játék
  • szellemi játék

Ezekhez a játéktevékenységekhez a csoportszobában megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat biztosítunk.

A szerep illetve az utánzó játékokban a gyerek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit jeleníti meg.

Szabadban történő játéktevékenységek :

  • mozgásos játékok                          
  • népi játékok

A szabadban történő mozgásos játékok során a gyermekek természetes mozgásához tágabb teret, különféle, a mozgáshoz szükséges tornaszereket, játékokat biztosítunk. (hinta,  labda, ugrókötél, tollas, udvari akadálypálya stb.)

A gyermekek általános fizikai fejlődéséhez szükséges mozgásinger biztosítását szolgálják. A különféle eszközökkel egyedül vagy társakkal végzett játékok elsősorban a gyermekek mozgásfejlődését, téri tájékozódását, szem- kéz, szem- kéz- láb, koordinációját segíti elő. 

 

Népi játékok:

A népi játékok sajátos tartalma, formája, játékanyaga visszatükrözi az adott nép életmódját, gondolatát és érzésvilágát.

Jelenjenek meg a népi játékok az óvodai élet különböző tevékenységi formáiban.

  • énekes-táncos játék
  • mondókás játék
  • dramatikus játék
  • társas és vetélkedő játék
  • mozgásos játék

Biztosítani kell a gyermekeknek, hogy a népi játékokat eredeti formában, eredeti szöveggel, dallammal, tánclépéssel és szabályokkal játszhassák az óvodában 4-5 éves korban.

Törekszünk arra, hogy a gyermekeket megismertessük mozgásos, fantázia és énekes játékokhoz kapcsolódó versekkel.

  • környezetről
  • időjárásról
  • évszakokról
  • tárgyak, állatok megszemélyesítéséről
  • ünnepekről

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

  • A játék folyamán a társas viselkedés szabályát életkornak megfelelően betartják
  • másik gyerek játékát tiszteletben tartják
  • kezdeményezőkészség kibontakoztatása törekedjenek
  • az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítása
  • értelmi képességek fejlesztése, a szemléletes-cselekvő gondolkodástól az elemi fogalmi gondolkodás csírájáig történő eljutás
  • A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése.
  • Lehetőséget kínálni a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a megfigyelés, utánzás, felfedezés, a kutatás, és a személyes megtapasztalás élményét.
  • A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése
  • Olyan tapasztalatok szerzéséhez juttatás, amelyben saját teljesítőképességeiket is megismerhetik.
  • Ugyanazt a játéktémát képesek több napon keresztül képesek végig vinni.
  • Szerepjátékuk legyen tartalmas, kifejező.
  • Képesek a szabályok betartására, óvják a játékeszközöket.
  • Játékukban a saját maguk által készített eszközöket is használják.

 

9.2. Művészeti nevelés

Óvodánkban a művészeti nevelés hangsúlyos szerepet kap.

A művészet szeretete, ismerete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az emberi kultúra, hagyományainkkal való ismerkedés már óvodáskorban elkezdődik.

Az esztétikum, már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre.

Mindennapi feladatunk megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni egy őszi falevél színét, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet kezükbe venni. Mindezek ugyanazt az esztétikai élményt jelenthetik.

Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat ábrázoló környezet vegye körül a gyermekeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekekre.

A művészet nem más, mint a világ megismerése, sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. A művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatása. Törekedünk arra, hogy a gyermek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk segítséget, ha ő maga kéri és igényli.

Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Segítségül szolgál kibontakoztatásában az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat.

A művészeti tevékenységek fogalomköre rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. A mese-vers az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája.

A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor.

„Nem mindegy hogy milyen az első benyomás, mely tovább rezeg bennünk, és amit sok-sok éven keresztül viszünk magunkkal.”

Célunk, hogy olyan gyermekek hagyják el az óvodánkat:

  • akik erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez, a kis mesterségekhez
  • akik megtapasztalhatták népi kultúránk értékeit
  • akik tudnak nevetni, felfedezni, rácsodálkozni
  • akik képesek barátkozni, kapcsolatokat létrehozni, ápolni és megőrizni

 

 

 

9.3. Verselés, mesélés

Mottó:

„ Engedjétek hozzám jönni szavakat”

(Sütő András)

A mese, a vers az óvodai élet mindennapjait kitöltő és megszépítő szórakozás, az együvé tartozás eszköze. Összefonódik a zenével, énekkel, a mozgásos játékokkal, élményvilágával hat a gyermek alkotásaira. Segítségükkel emberi kapcsolatokat, viselkedéseket tanulnak meg, segítik a gyermekek számára a természeti és társadalmi környezet, a világ megismerését, fejlesztik önismeretét, kommunikációját. A mese és a vers a gyermeket erős belső aktivitásra vagy valóságos játékos cselekvésre serkenti, és a másik emberhez kapcsolja. A mondott és a meghallgatott szóval, valamint a szavakon túli érzelmi és mozgásos megnyilvánulásokkal hat, ezáltal önkifejezése egyik módjává válik.

A kisgyermek számára a leghatékonyabb tanulási forma, a szociális tanulás páratlan lehetősége.

Célunk:

  • A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének pozitív személyiségjegyeinek megalapozása.
  • Irodalmi fogékonyság megalapozása
  • Igény kialakítása az irodalmi élményekre
  • A könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása

 

Az óvodapedagógus feladatai:

  • A meséléshez, verseléshez szükséges a nyugodt, csöndes környezeti feltétel megteremtése.
  • Egyéni bánásmód biztosítása a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek felzárkóztatása (inger gazdag környezettel, sikerélmények biztosításával és egyénre szabott fejlesztéssel).
  • Az óvodapedagógus a mese, a vers gazdag tárházával, ismeretével rendelkezzen. A művek tolmácsolása közben törekedjen a kommunikáció-metakommunikáció adta sokszínű lehetőség alkalmazására.
  • Ismerje meg a gyermek otthoni irodalmi élményét , a családi szájhagyományban élő meséket, mondákat. Ezeket be kell építenie a tervezőmunkájába.
  • A könyvek szeretetére, megbecsülésére meg kell tanítani a gyermeket. Ezt a példamutatáson túl a csoportok szép és igényes könyves környezete, a könyvtár /múzeum/ látogatásai is segítik.
  •  Olyan nyílt napok szervezése, amikor a gyermekek találkoznak idős mesemondókkal, gyermekirodalmi műveket alkotó költőkkel, írókkal, ezeket tolmácsoló színészekkel. Ezek a sokszínű és változatos irodalmi, művészeti hatások is fokozzák a gyermekben az irodalmi alkotások /a könyv/ iránti érdeklődést, fejlesztik képzeletüket, gondolatvilágukat, az irodalmi művek befogadását és tevékenységeikben való felidézését: kommunikáció, mozgás, játék, vizuális tevékenység.
  • Engedjen teret az óvodapedagógus a gyermek saját vers és mese alkotásainak, annak mozgással vagy ábrázolással történő önkifejezésére.

 

Mesélés, verselés helye és ideje:

Az irodalmi élménynyújtás a nap bármely szakában jelen van óvodai életünkben. Nagy figyelmet fordítunk az igényességre a jól megválasztott helyre és időre.

A kisgyermek mese, vers iránti fogékonysága azon alapszik, hogy a ritmus és a hangzás, amely megragadja ugyanahhoz az érzékletes érzelmekkel átszőtt élmény közeli témához, tartozik, mint a mozgás, amelyet helyettesít, és a hangulat, amelyet kifejez.

A mozgás és az irodalmi nevelés kapcsolata során fontos fejleszteni a helyes légzéstechnikát, a passzív és aktív szókincs folyamatos gyarapítását, névutók használatát, irányok alkalmazását, és a finommotorika fejlesztését.

 Bábjáték

A gyermek a bábjátékon keresztül fejezi ki élményeit. A játék során oldódnak gátlásai és társas kapcsolatai is, ezáltal válnak harmonikusabbá. A bábozást élményfeltáró, és élményfeldolgozó módszerként is használjuk, hisz a báb mozgatásával személyes én élményeit éli át újra és újra, és ezáltal megszabadulhat korábbi félelmeitől, szorongásaitól.

A báb mozgása megragadja a gyermek figyelmét, felkelti érdeklődését, a benne élő mozgásvágy pedig utánzásra készteti.

Cselekedteti a bábot, ezáltal mozgása összerendezettebbé válik. A bábjáték pozitív érzelmeket vált ki a gyermekből, kiválóan alkalmas azok fejlesztésére. A bábjátszás a kisgyermek aktivitásának, önkifejezésének megfelelő formája.

Az anyanyelvi játékok

Mindhárom korosztály kedvelt tevékenységi körébe tartoznak a nyelvtörők, a nyelvi játékok. A mozgással kísért mondókák igen kedveltek a 3-4 éves korosztály számára, játékukban a nap bármely időszakában szívesen és örömmel használják. Az anyanyelv fejlesztését és a kommunikáció különböző formáinak alakítását – helyes mintaadással – az óvodai nevelői tevékenység egészében kiemelt jelentőségűnek tekintjük.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

  • igényeljék a szép verset, mesét
  • legyenek képesek önálló mese, vers, történet elmondására
  • a megismert szavakat, szólásokat értsék és használják a mindennapi beszédükben
  • várják és kérjék a mesét
  • utánozzák játékukban kedvenc mesehősük viselkedését
  • örömmel és szívesen nézegessenek képeskönyvet
  • legyenek képesek egy-egy képről rövid történet elmondására

 

9.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Mottó:

Van a gégétekben egy olyan hangszer,

mely  szebben szól  a világ minden hegedűjénél,

csak legyen, aki megszólaltassa”.

(Kodály Zoltán)

Célunk:

  • A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, megszerettetése,
  • zenei ízlésformálás,
  • a gyermekek zenei élményhez juttatása, zenei anyanyelvük megalapozása,
  • zenei képességek, készségek alakítása, mozgáskultúra fejlesztése.

 

Feladat:

  • a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a feltételek megteremtése,
  • zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése,
  • zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással,
  • éneklési készség fejlesztése
  • esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel
  • komplex képességek fejlesztése
  • szabad önkifejezés lehetőségének biztosítása

 

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a feltételek megteremtése

Már a kisgyermek is szívesen hallgatja édesanyja énekét, részt vesz az ölbeli játékokban. Az óvodás felszabadultan halandzsázik, énekel az udvaron, játék közben, elfelejtve búját-baját. Az ének örömforrás, a természetből, a néphagyományból táplálkozik. Derűt, jókedvet s a pozitív emberi kapcsolatokat sugározza.

A testi-lelki, szociális betegség megelőzésében szerepe lehet, hiszen önismeretet és személyiségfejlesztést nyújt.  Alkalmas azonban sérült funkciók korrekciójában. A zene felszabadít a gátlásoktól, koncentráló képességet javít, figyelemre szoktat, fejleszti a közösségi érzést.

A zenei nevelés feltételeit az óvónő teremti meg a nyugodt légkör, az elegendő idő és hely biztosításával.

 

A zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése:

A gyermekek zenei anyagát elsősorban az énekes-mondókás, és népi játékok foglalják el. Nincs kötelezően előírt dalanyag, ezért nagy az óvónő felelőssége.

A kisgyermekek egyszerű utánzó mozgásos játékra képesek. Ezért óvodába lépéskor egy, majd kétszemélyes ölbeli játékkal ismertetjük meg őket. 

A táncmozdulatok általában guggolásból, billegésből, térdrugózásból állnak. Az egyenletes lüktetést változatos formában gyakoroltatjuk. Ismerkednek a magas-mély viszonnyal oktáv távolságban. Megkülönböztetik a fa, fém, üveg, porcelán, valamint a ritmushangszerek hangját.

A halk-hangos különbségét beszéden, zörejen keresztül gyakoroljuk. Megismerkedünk 5-7 mondókával, 10-12 népi játékkal. Az énekes anyag hangterjedelme terc és kvart hangköz. A megtanítandó dalok hangkészlete a pentaton hangrendszer részei, életkor szerint más és más hangkészlettel.

 A nagyobb gyermekekkel több mondókát, (4-6) játékdalt, (16-20) műdalt (5-6) is megtanulunk. A ritmusjátékok bővülnek a mondóka dalritmussal, a szünet érzékeltetésével. Dobot, háromszöget, cintányérért, ritmus botot, csörgődobot, furulyát és különböző hanghatású zajkeltő eszközöket használunk.

 Gyakoroljuk a gyors, lassú, majd halk-hangos kombinációit. Visszhangjátékot játszunk. A dalokat, mondókákat először dúdolásról, hangszeres előadásról, majd ritmusról is felismerik. Megismerik egymás hangját. A motívumhangsúly kiemelését különböző mozdulatokkal, majd tapssal, járással, tánccal is gyakoroljuk. A dalokat, mondókákat először dúdolásról ismertetjük fel. Majd egymás hangját különböztetjük meg.

Különböző hallásfejlesztési gyakorlattal (dallambújtatás, tonális érzék, hangszín érzék)

fejlesszük hallásukat. Külön gondot fordítunk a hangápolás és hangképzés helyes alakítására.

A ritmus hangsúly kiemelését különböző mozdulatokkal, majd tapssal, járással, tánccal is megismertetjük.  Gyakoroltatjuk a gyors-lassú különböző kombinációit.

Az egyenletes lüktetés folyamatosságát éneklés közben a játékos mozgásokkal erősítjük meg. A kicsiknek elsősorban olyan dalokat, mondókákat válogatunk, amelyekhez olyan játékos mozdulatokat kapcsolunk, párosítunk, amelyen keresztül megérezhetik az egyenletes lüktetést. (nyugalmi testhelyzetben állva vagy ülve, mozdulatok végtagokkal végezve).

A nagyobbak már biztosabban mozognak, képesek a körbejárásra, egymáshoz alkalmazkodásra. Fejlettebb mozgáskészséggel rendelkeznek, számukra már hangulatosabb ritmusú dalokat, mondókákat választunk. A dalok ritmusát csak akkor kezdjük megéreztetni a gyermekkel, amikor már az egyenletes lüktetést teljes biztonsággal érzik. A ritmus kifejezéséhez számos játékos mozdulatot használunk. (taps, kopogás, ujjmozgás, karlendítés stb.).

A nyári hónapokban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek az udvaron énekeljenek, körjátékokat játszanak, gyakorolják az ismert mondókákat. Számtalan lehetőség nyílik a környező világ hangjainak felismerésére.

A zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással

A zenehallgatás ideje max. öt perc. Befogadás idején altatódal, helyzetekhez illő dal a jellemző. A foglalkozások során a hangulathoz, évszakhoz, ünnephez, az aktuális témánkhoz illőt választunk. Megismertetjük a gyerekeket népdalok éneklésével is. A cselekményt kisebb gyermekek esetében megjelenítjük, szemléltetjük. Hangszert is színesíti a zenehallgatást. Olyan dalt dolgozunk fel, melyet már ismernek a gyermekek. A műzene esetén először a szöveggel ismertetjük meg a gyermekeket. Zenehallgatást gyakran iktatunk be egyéb tevékenység során is . (pl. alvás, várakozási idő), gyakran alkalmazunk zenei adathordozókról gépi zenék megszólaltatását dal tanulás céljából, illetve tánclépések elsajátításakor.

Éneklési készség fejlesztés

Az éneklési készség a gyermekekben a legkésőbb alakul ki a zenei képességtípusok közül, ennek érdekében az óvodába bekerülő gyereket első lépésként mondókáztatjuk. A mondókák változatosak, hangutánzók, névcsúfolók, népi jellegűek, hőcögtetők, kiszámolók, és a mindennapi élet történéseivel foglalkozók is lehetnek. A mondókák lüktetésének érzékeltetésén túl nagy gondot fordítunk, hogy a mondókákat deklamálva(énekbeszéd) formájában mondjuk.

 

Esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel

A tánclépések elsősorban a népi dalosjátékok anyagaira épülnek. Viszonylag egyszerű lépéseket, térformákat alkalmazunk. A tánc során célunk a szép mozgás, a jó testtartás elősegítése, a változatos térformák létrehozásával a téri irányok fejlesztése. A tánc a szabálytudat, az együttműködés " jó iskolája. " Ezeket az alaplépéseket a csoportok óvodapedagógusai is alkalmazzák, de óvodánk kiemelten kezeli a néptánc elsajátítását, mint intenzív mozgásformát, így minden csoportunkban jelen van.

 

Komplex képességek fejlesztése:

A hallás és ritmusfejlesztést bonyolultabb, összetettebb feladatok adásával színesítjük, amelyekben formaérzéküket, improvizációs készségüket, emlékezőképességüket, zenei alkotókedvüket alakítjuk, formáljuk.

Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, vagy séták, kirándulások.

A kötelezően szervezett mozgástevékenységek is előkészítői segítői az óvodai zenei nevelésnek. Az ott alkalmazott változatos térformák, különféle járások, futások, ugrások, kartartások, a zörejek és egyéb hanghatások általában mozgással együtt jelennek meg.

 A művészeti kompetenciák kibontásában jó lehetőséget nyújt az óvodai néptánc, népi gyermekjátékok, játékfűzés és a mondókafűzés, ritmushangszerek, furulya.

Célunk, nemzeti kultúránk és szűkebb környezetünk hagyományainak továbbvivése, népi játékokon keresztül. Elsődleges feladatunk, hogy megszeressék a néptáncot, népzenét, kedvüket leljék a talpuk alá szóló muzsikaszóban. Magatartásukat, viselkedés kultúrájukat formálja a színpadi megjelenés. A népviselet szépségének elfogadása, megkedveltetése hazafias érzelmeket alapoz meg. Az óvodában a játékok tulajdonképpen azáltal válnak „táncossá”, hogy olyan apró momentumokra is odafigyelünk, ami a felnőtt tánchagyományból vihető át anélkül, hogy a gyermekeknek idegen, erőltetett lenne.

A népi hangszerek megismerésének gazdag tárházát kínáljuk fel, amelynek keretében lehetőséget biztosítunk dallamjátszó hangszerrel való ismerkedésre egyszerű gyermekdalok megszólaltatásán keresztül.

Az egyéni ütemben történő fejlődés lehetőségének biztosítása és a fokozatosság elvének betartása fontos szempont számunkra.. Az óvodapedagógus célja, hogy mindezeken a tevékenységeken keresztül ébresszen fel a gyerekben magasabb rendű igényeket.

Ezáltal a hallás és ritmusérzék fejlesztést komplex módon tudjuk megoldani. A komplex foglalkozások, összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

  • a zenei élmény közvetítésével a gyerekek szeressék meg a tiszta szép éneklést ,
  • szeressék az énekes játékokat, mondókákat,
  • alakuljon zenei ízlésük, harmonikus mozgásuk ,
  • szeressék a zenét,
  • jelentsen örömet számukra a zenehallgatás ,
  • énekeljenek szívesen társaikkal,
  • türelemmel, érdeklődéssel hallgassák egymás énekét,
  • biztonsággal kezeljenek egy-két zenei eszköz.

 

9.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mindennapi feladataink, közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Az ábrázolás, kézimunka körébe tartozó tevékenységek által legfontosabb feladatunk a kreativitás az alkotó gondolkodás, cselekvés kialakítása.

Az óvodás korban hihetetlen nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Ennek érdekében oldott légkört, nagy mozgás és szabadságteret, valamint a megfelelő eszközöket biztosítjuk.

Minél több alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket, a rajzolásban, festésben, kézimunka jellegű tevékenységekben kifejezésre juttassák. Igyekszünk minél több eszközzel megismertetni őket, biztosítjuk az eszközökkel kapcsolatos tapasztalatok megszerzését. Hiszen minél több eszközzel ismerkednek meg a gyerekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Miközben képi formában fejezik ki érzéseiket, gondolataikat nő önismeretük, önbizalmuk, differenciálódnak a cselekvéshez és annak tartalmához kapcsolódó érzelmeik, fejlődnek alkotóképességeik.

Cél:

A rajzolás, festés, kézimunka jellegű tevékenységek, juttassák a gyermekeket képi, plasztikai kifejező képesség birtokába, alakítsák komponáló képességüket.

Feladat:

  • az egész nap folyamán az ábrázoló tevékenységhez lehetőség biztosítása
  • különböző technikákkal való megismertetés
  • ollóval, tűvel való munkafolyamatok megismertetése
  • a higiéniai szokások szabályok betartatása
  • egymás munkájának megbecsülése
  • az örömteli tevékenység biztosítása
  • szabad önkifejezés lehetőségének a biztosítása

Tevékenység fajtái:

  • rajzolás, festés
  • kézimunka jellegű tevékenységek

Rajzolás, festés: (különféle eszközökkel, és technikai megoldásokkal)

A rajzolás és festés során alakítjuk a gyermekek elemi, képolvasási, komponáló képességét. Folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy a gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre anyag, és eszköz, amivel fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak. A kisgyermekkorban a szabad rajzolás igen jelentős önkifejezési mód. A gyermekek rajzai érzelmi viszonyulásaikat fejezik ki. Vágyaik, gondolataik, álmaik jelennek meg. A vizuális alkotások segítenek a gyermekek megismerésében.

Kézimunka jellegű tevékenységek: (gyurmázás, tépés, vágás, hajtogatás, ragasztás, fűzés, fonás, textilmunkák stb.)

Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A mi szerepünk elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit.

A vizuális tevékenységek során is szabad önálló tevékenykedés, gyakran együtt jár a viszonylagos rendetlenséggel, ezért nagyon jól összekapcsolhatjuk a munkajellegű tevékenységekkel.

A mozgásfejlesztés az óvodáskorban szoros kölcsönhatásban van a cselekvéssel a különféle tevékenységi formákkal, például: festés, rajzolás, kézimunka jellegű tevékenységek, melyek kölcsönösen fejlesztik egymást, komplex módon kapcsolódnak egymáshoz, ezért kell beépülnie szorosan az óvoda mindennapi tevékenységébe.

A gyermekek mozgás közben saját testükről szerzett tapasztalatai az emberábrázolást teszi pontosabbá.

A mozgástevékenységek az ott használatos szavak jelentésének megismerése is segít a tér észlelésében, a valóságban való eligazodásban.

A gyerekek különböző készségeinek és képességeinek konkrét fejlesztési feladatai a tervezésnél jelennek meg.

 

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

  • különböző ábrázolási technikák alkalmazása, választékos önkifejezési mód,
  • az alapszínek, és a kevert színek gazdag tárházának használata mindennapi alkotásaikban,
  • önálló kifejezésmód ,
  • élmények, érzések kifejezése,
  • egyszerű formák, színritmusok, díszítő motívumok használata,
  • hangsúlyos jegyek kiemelése,
  • arányaiban, formáiban, gazdag részletességgel bíró emberábrázolás,
  • anyagokkal, eszközökkel való tevékeny bánásmód.

A kreativitás és ábrázoló kompetenciák fejlesztésére az érdeklődő gyerekeknek plusz lehetőségeket biztosítunk. Együtt alkotási alkalmakat szervezünk, hogy a gyermekek egymástól és az óvodapedagógustól kis műhelyekben inspirációkat kapjanak (új technikák megismerése – origami, szövés-fonás, kismesterségekkel való ismerkedés stb.).

A tevékenységekben pedig nemcsak önfeledten jól érzik magukat a gyermekek, hanem egyszerre garantáltan, hozadékként jelentkeznek a benne résztvevő képességeiknek a fejlődése, akár oly hosszú értékként is, amelyek a későbbi alkotó életvitelükhöz megingathatatlan alapul szolgálnak.

9.6. Mozgás

Célunk:

  • a gyermekek edzettségének megalapozása a testmozgás segítségével,
  • játékos mozgások teremben és szabadlevegőn eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában.
  • természetes mozgáskedv megőrzése, megszerettetése, mozgásigény kielégítése.

 

Mozgásfejlesztés a szabadjátékban:

Törekszünk a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására az udvaron, csoportszobában egyaránt. A mozgásos játékok figyelembe veszik az egyéni szükségletet, képességet, minden gyermek számára lehetőséget biztosít természetes mozgásra (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás).

A szabad mozgás, a szabadban végzett mozgástevékenység a legfejlesztőbb hatású. Az óvodapedagógusnak a tervezés során az évszak adta mozgáslehetőség biztosítására nagy gondot kell fordítania. Ütemezni szükséges időben és feladat-meghatározásban kell. Célszerű a távolabbi helyeken összekötni a családi programokkal, sportjellegű-játékos mozgástevékenységgel.

A gyerekek testedzése, mozgásvágyának és mozgásigényének kielégítése a gyerekek spontán tevékenysége és az óvodapedagógus által tudatosan tervezett, szervezett mindennapos testneveléseken és testnevelési foglalkozásokon keresztül valósul meg. E folyamatokban hangsúlyosan kell érvényesíteni /figyelni/ a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésére. Az egészségvédelemnek igen hangsúlyosnak kell lenni, amiben kiemelkedő az óvónő modell szerepe.

Testnevelés

Az egészséges életmód kialakításának szerves része a testedzés, a játékos mozgás, a testnevelés. A testnevelés mozgásanyaga, segíti a gyermekek anatómiai és élettani fejlődését. Kifejti kedvező hatását az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre. Hozzájárul a helyes testtartás kialakulásához, a tartáshibák megelőzéséhez, a testi képességek fejlődéséhez.

Az egészséges életvitel igényére nevelés keretén belül a testi képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk:

  • Kondicionális képességek fejlesztése.
  • Állóképesség fejlesztése életkornak megfelelően, folyamatosan és fokozatosan pl.: hosszantartó lassú és közepes iramú futások, hosszú ideig végzett csúszások és kúszások
  • Erő fejlesztése, pl.: szökdelés, távol-, magasugrás, kézi szer gyakorlatok
  • Gyorsaság fejlesztése, pl.: gyors futás, futó játékok, irányváltoztatások, megállások, különböző testhelyzetek felvétele
  • Koordináló képesség fejlesztése
    • Térbeli tájékozódás, pl.: természetes támaszgyakorlatok, irányváltoztatás, célba dobások
    • Egyensúlyozó képesség, pl.: egy lábon állás, gurulás a test hossztengelye körül, guruló átfordulás előre
    • Ritmusképesség fejlesztése, pl.: járás, futás, ciklikus mozgás zenére
    • Reakció készség fejlesztése, pl.: megadott feladatok végrehajtása különböző, megadott jelekre
    • Izomérzékelő képesség fejlesztése, pl.: kézi szer gyakorlatok, bordásfalon függeszkedés, fekvőtámasz
  • Mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése
  • nyújtó hatású gyakorlatokkal
  •  

Mindennapi testnevelés

Célja: A gyermekek számára a mozgás jó, kellemes, élményt adó, testet-lelket edző tevékenység legyen.

A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok), melyet a testnevelés foglalkozás anyagából merítünk.

Verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése szintén minden életkorban legyen hangsúlyos. A mozgástevékenység fejlesztés során előforduló szó, kifejezés a gyerek szókincsét bővíti. Az irányok és a testrészek nevei mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban,
  • Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban,
  • Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni,
  • Tudnak ütemtartással járni,
  • A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul.

 

A különböző mozgáskultúrával rendelkező gyerekek számára lehetőséget biztosítunk óvodánkban a szervezett és tudatos fejlesztésre. Mindezeket segíti az úszás, mozgásfejlesztő torna foglalkozások,

Az optimális mozgásigény kielégítése eredményeképpen a gyermekek mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesebben fejlődik a mozgáskoordinációjuk és a finommotorikájuk.

Feladatunknak tekintjük a szülők szemléletének formálását, a szülőkkel közösen mozgásos programok szervezését (Mozogj velünk, csináld velünk).

 

9.7. A külső világ tevékeny megismerése (környezeti és matematikai tartalmú ismeretek)

Mottó:

„ Szeresd a fát, hisz ő is érez,

szép gyengéden nyúlj a levélhez

Ágát ne törd, lombját ne tépjed

hagyd annak, ami, épnek, szépnek.”

(Benedek Elek)

Célunk:

  • A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt.
  • A környezet megismerése révén sokoldalú matematikai tapasztalatokat szerezzenek. Matematikai fogalmakkal való ismerkedés, gyakorlásuk a játék és más tevékenység közben.
  • A társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása.
  • A természet megóvásához szükséges magatartási formák kialakítása. Környezettudatos magatartásra nevelés: az óvoda tárgyi környezete, és az óvodapedagógus mintaadása segítse a környezettudatos viselkedés, szokások kialakulását. Mindezekhez alkalmazkodva indokolt esetben alkalmazzuk az IKT eszközöket.

 

A külső világ tevékeny megismerése során:

  • Az óvodás gyerek fejlődését, képességének fejlesztését a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formálja. Spontán ismeretszerzésre gyakran van a gyermeknek lehetősége. A játéktevékenység, a környezet tele van természeti, technikai csodával, ismeretelemekkel, melyek környezeti ingerként jelentkeznek. A gyerekek szinte szelekció nélkül fogékonyak ezekre az ingerekre és a természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyaira is.
  • A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségére. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 
  • A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér, sík és mennyiségszemlélete.
  • A játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe, az így szerzett információk feldolgozása egyéni, páros, mikro csoportos játékos tevékenységen keresztül valósul meg. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőségeket kínálnak. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen idetartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretetet is.

 

Az óvodapedagógus feladata:

Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre és ismeretszerzésre, valamint a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Cselekvési alternatívákat kínál, elősegíti a gyermekek személyiségének, egyéni képességének sokoldalú kibontakoztatását, melyekből a gyermek szabadon választhat a benne lévő motívumok alapján. A gyermekekbe vetett feltétel nélküli bizalom gyermekközpontú nevelői attitűddel alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez.

 Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

Célunk:

  • A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése és fejlesztése.
  • A környező világ matematikai jelenségeinek, összefüggéseinek felismertetése
  • Matematikai tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. A matematikai tapasztalatszerzésnek kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. A különféle gyermeki tevékenységeknek meghatározó szerepe van a matematikai ismeretszerzésben.

  • A játékban szerzett tapasztalatok
  • Munkatevékenységek közben mód nyílik az ismeretek alkalmazására
  • Más fejlesztési területen előforduló tapasztalatszerzési és alkalmazási lehetőségek
    • Ábrázoló tevékenység során,
    • Környezet megismerésére nevelés közben,
    • Tárgyak, személyek összehasonlítása, rendszerezése,
    • Testnevelés folyamán,
    • Zenei nevelés alkalmával,
    • Irodalmi nevelés közben.

 

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

  • Képesek megadott vagy felismert tulajdonságok szerint válogatni, kiegészíteni, összehasonlítani
    • Értik és használják a mennyiségekkel kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat
    • Összemérnek tárgyakat hosszúság, magasság, szélesség, űrtartalom szerint
    • Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat
    • Biztonsággal tájékozódnak a térben és síkban, ismerik az ehhez kapcsolódó kifejezéseket

 

Környezettudatos szemlélet és magatartásformálás megalapozása:

  • A valóság felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét, az értékek megőrzését.
  • A környezettel kapcsolatos viselkedési minták kialakításánál kapjon hangsúlyosabb szerepet a család.

Mindezeket megvalósítva további céljaink a környezeti nevelés kiteljesedésnek elősegítése érdekében:

  • Zöldnapok szervezése,
  • Füvesítés, fásítás,
  • Természetvédelem,
  • Növények, állatok hasznosságának megismerése,
  • Kirándulások, séták szervezése,
  • Az esztétikus környezet és a szép iránti érzék kialakítása.
  • A témákat az évszakok köré rendezzük ezáltal minden lehetőség adott arra, hogy a természetben lévő változásokat nyomon követhessék.
  • Foglalkozunk a gyalogos közlekedés szabályaival, a közlekedési eszközök megismertetésével, napszakokkal, a vadon és szabadon élő állatokkal.
  • Beszélgetünk a testünkről, az egészségvédelemről, az orvos munkájáról.
  • Sokoldalú ismereteiket felhasználhatjuk a társadalmi környezetükben, játékok során, pedig újra feleleveníthetik tudásukat.
  • A szülőföldhöz való kötődés alapjaként ismerje meg a gyermek a szűkebb és tágabb környezetét.
  • Ismerjék meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit. Tanulja meg ezek szeretetét, védelmét a család és az óvoda segítségével.

 

9.8. Tehetséggondozás

„ Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud:

Játékot zenét örömet. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá.

Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.”

                                                      (Kodály Zoltán 1964. Visszatekintés I.)

Óvodánkban a művészeti nevelésen belül valósul meg a tehetséges gyermekek gondozása. Fontos elvként érvényesül, nevelésünk során az a fajta szemlélet, hogy minden gyermeknek egyéni bánásmódban kell részesülnie, melynek része kell, hogy legyen az adottságainak, képességeinek megfelelő differenciált fejlesztés a nevelés minden területén.

A tehetség „felmérése” három-öt éves korban a napi tevékenységek folyamán megfigyelésekkel történik, melyet a gyermekekről vezetett fejlődési naplóban is dokumentálunk.

Minden gyermekben szunnyad olyan érték, melyet ha megfigyelünk, felismerünk, támogatunk biztosítani tudjuk a kibontakoztatásukhoz szükséges motivációt. Erősségeink fejlesztését óvodánkban olyan differenciált fejlesztő csoportok formájában szervezzük ahol szakképzett szakvizsgával rendelkező pedagógusaink biztosítanak olyan sokszínű változatos tevékenységeket, melyek az óvodai fejlesztéseken túl segítik a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását.

Ilyen fejlesztő csoportjaink:

  • Mozgásfejlesztés
  • Kiskézműves
  • Énekes-mozgásformák

Ezeket a fejlesztéseket éves terv alapján az előző év tapasztalataira és a gyermekek érdeklődésére fejlettségi szintjéhez igazítva valósítjuk meg.

Ezekben a műhelyekben heti egy alkalommal vesznek részt az ötödik életévüket betöltött gyermekek, ahol az átlagon felüli adottságaik érdeklődésük, motivációjuk, kreativitásuk, a fejlesztések hatására gazdagabbá válnak, és élvezni tudják a csoportos együttléteket.

 

9.9. Néphagyományok az óvodában

Néphagyományaink a művészeti nevelésünk minden területén hangsúlyos szerepet kapnak. A népművészet értékei, a „magyaros” nyelvezet, beépül a vers, a mese, az énekes népi játékok, a vizuális és tárgyi környezeten keresztül, a népi hagyományőrzésbe, az ünnepi szokásokba. Mindezek a jeles napok segítik még szorosabbá tenni az óvoda és család kapcsolatát, és közben a gyerekekre is értékes fejlesztő hatással van.

Ünnepélyes hangvételű prózai beszéd mellett

  • a közös éneklés,
  • a tánc, játék, mások előtti bemutatása,
  • az alkalmi öltözet értékelése,
  • az ünnepi étkek megismerése,
  • a szokások megismerése és előadása, a nevelés szerves része. Egy-egy ünnepre készülődve a szöveg, dallam cselekmény megtanulása valójában játék.

„Napjainkban a régi szokások megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti a gyökerek megtartását, ami nélkül idegenek lennénk a világban”

Az óvodánk néphagyományai

  • Szüreti mulatság
  • Márton-napi vigasság
  • Adventi gyertyagyújtás
  • Karácsony – Betlehemezés
  • Farsang
  • Húsvét
  • Pünkösd

 

A külső világ megismerésének jeles napjai:

  • Az állatok világnapja
  • A víz világnapja
  • A föld napja
  • Madarak és fák napja

 

9.10. Óvodánk jeles napjai

  • Mikulás
  • Karácsonyi vásár
  • Tavaszébresztő
  • Anyák napja
  • Születésnapok megünneplése
  • Gyermeknap – mozogj velünk
  • Évzáró – Ballagás
  • Iskolalátogatás
  • Könyvtár-, színház-, múzeumlátogatás
  • Oviszínház

Nemzeti ünnepeink

Mindezek a jeles ünnepek segítik a gyermek szocializálódását, társadalomba való beilleszkedését és hazaszeretetét.

A külső világ tevékeny megismerése hozzájárul:

  • az önálló véleményalkotáshoz,
  • a döntési képesség megalapozásához,
  • a problémamegoldó képesség megalapozásához,
  • benne rejlik az anyanyelvi nevelés komplexitása,
  • a kortárs kapcsolatok fejlesztő hatásának érvényesítése.

 

9.11. Munkajellegű tevékenységek

Óvodás gyerekeink az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből nagyon sok ismeretet, tapasztalatot szereznek a munkavégzés számos területéről. Egy-egy munkában hagyományozódik, tovább él a közös munkavégzés – alma-, szőlőszüret, lekvár főzés, savanyú káposzta készítése. Az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódnak a régi hagyományok, amelyek a megvendégelés, a meglepetés, az örömszerzések régi szép hagyományait tükrözik, - élményforrást jelentenek a gyermekek számára. A munkafolyamatokban a felnőttek és az óvodapedagógus tevékenysége modell értékű.

A gyermek családjában, az óvodában is, és mindennap találkozik, megéli az emberi munka környezet átalakító hatását, a környezet sokszínű változásait.

A személyiségfejlődés szempontjából fontos az óvodás gyermekmunka jellegű tevékenysége, mivel kitartásra, felelősségérzetre, a kötelesség teljesítésére szoktat, s hangsúlyos szerepe van a közösség, a társas kapcsolatok formálásában.

A munkavégzés alapvető feltétele, hogy kedvvel, szívesen végzett tevékenység legyen, mely által fejlődnek a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok ( pl.: kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság ). Fontos, hogy az óvodapedagógus figyelembe vegye a feladatok adásánál a gyermek nyitottságát, helyzetfelismerő képességét, fejlettségét.

Munkafajták:

  • Alkalomszerű megbízatások (a gyermekek szükségleteit kielégítő munkák )
  • Naposi munka,
  • Környezet,
  • Növény
  • Önkiszolgálás,
  • A gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák.

A munkavégzés együttműködésre ösztönzik a gyerekeket, fejlődik szociális érzékük. A munka céltudatos tevékenység, önállóbbá válásával a gyermekek tevékenységébe beépülnek a szóbeli kifejezések.

 

10. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

  • A gyermeki munka az óvodapedagógus tudatos pedagógiai szervezése mellett a nevelés egyik formája.
  • A munkajellegű tevékenység minden esetben tartalmazzon játékos elemeket.
    • Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során élje meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét, ami a normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
    • Aktív tevékenység közben formálódjon a gyermek attitűdje, önállósága, felelőssége, céltudatossága és kitartása.
    • A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai nevelés célja.
    • A gyermek értékelése konkrét és reális legyen, melynek során párbeszéd alakul ki, nem a gyereket értékeljük, hanem a cselekedetét.
    • A nevelő értékel, dicsér és a gyermekek is hangot adnak érzéseiknek, véleményt formálnak magukról és társukról.
    • Az értékelés legyen a gyermek tapasztalataihoz, előzetes ismereteihez és saját magához mérten fejlesztő. Lényeges elem, a gyermek munkájának elismerése.
      • Munkaközben:
    • Beszédkapcsolatok alakulnak az együttműködés alapjaként.
    • Az információkat megértik a gyerekek.
    • Szókincsük bővül (eszközök, szerszámok, edények).
    • Kialakulnak a munkavégzéssel kapcsolatos udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései.
    • A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

Az önkiszolgálást az iskoláskort megelőző időszakban a gyermekek nagy önállósággal, biztonsággal látják el. Észreveszik a szükséges feladatokat, azok sorrendjét tudják /pl.: étkezésnél, pihenésnél végzendő munkák/. Az óvodásgyermek igen kedvelt munkatevékenysége a naposság. A naposság sorra kerülésének szokásrendjét a gyerekekkel történő megbeszélés alapján célszerű kialakítani. A szükséges eszközök önálló biztosítása igen fejlesztő a gyermekek számára.

A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. A közösségi kapcsolatok, a kötelesség teljesítés alakításának fontos eszköze.

 

 

11. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

  • legyenek meg az adottságaik az iskolai munkavégzéshez
  • önállóan kedvvel kapcsolódjanak be az önkiszolgáló munkába
  • legyenek képesek a társaik érdekében végrehajtott munkavégzésre
  • képességeik és vágyaik alapján végezzék a rájuk bízott feladatokat.

 

11.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás színterei szervezeti formái

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Cél: a 3-7 éves korú gyermekek kognitív, érzelmi és szociális érési folyamatának segítése, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakítása, életkornak megfelelő korrekció és prevenció. A gyermekek óvodás kor végére belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódnak.

Feladat:

  • a gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve által az értelmi képességek fejlesztése,
  • problémamegoldó, kreatív gondolkodás megalapozása,
  • a kíváncsiságot felkeltő, sokoldalú cselekedtetés során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása által az egyszerű gondolkodási műveletek fejlesztése,
  • beszélgetésekkel a gyermekek kommunikációs képességeinek, a beszélőkedv aktivizálása,
  • az érzékelés, észlelés mozgás összekapcsolása,
  • a gyermekek   eljuttatása az önkéntes tanulástól a szándékos tanulás vágyához,
  • iskolai tanuláshoz szükséges akarati tulajdonságok alapjainak lerakása,
  • a testi fogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése.

A tanulást személyiségfejlesztésként kezeljük. Azt valljuk, hogy a gyermekeket nem alakítani akarjuk, hanem a szükséges feltételek megteremtésével, és az egész napos tudatos nevelői magatartással alakulni engedjük.

 

 

A gyermeki tevékenység jelentősége a tanulás folyamatában:

Az óvodás gyermek a tevékenységben fejlődik leginkább. A tevékenységek során a gyermek azt a cselevést végzi vagy választja, amely találkozik a belső késztetésével. A gyermek képességei tevékenységek folyamatában fejlődik, tapasztalatokat szerez.

Tényeket, összefüggéseket fedez fel, amelyek tudatosodnak benne.

A tapasztalatok és tudatosításuk során tanulási folyamat jön létre.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

  • Az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás ( szokások alakítása )
  • Spontán játékos tapasztalatszerzés
  • Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
  • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés
  • A gyakori probléma – és feladatmegoldás
  • Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozáson megvalósuló tanulás

 

Kiindulási pontjaink:

Maga a gyermek. Cselekedeteit érzelmei vezérlik, de képes együttműködésre, alkotásra, belső fegyelem megtartására, ha érdeklődésére, egyéni képességeire alapozunk, ha tiszteljük őt. Az igazi nevelőerő az óvónő személyisége, aki szeretetteljes, türelmes magatartásával képes a „másság” elfogadására. Ösztönző, segítő, együttműködő, bizalmat keltő, céltudatos programja a gyermekek képességeit-önmagához képest- a legmagasabb szintre juttatja. Jó humorérzékkel rendelkezik, képes az önkontrollra, önfejlesztésre. Modell a gyermekek számára.

A nyugodt tanulás feltételeinek fontos tényezője: az óvoda. A jól átgondolt szokásrendszer, a célszerű berendezett, megfelelően tagolt-2-3 gyermek szocializációjára alkalmas játszósarkokkal kialakított- csoportszoba, a változatos és folyamatos tevékenységek biztosítása.

Alapelveink közé soroljuk: a gyermekek személyiségének ismeretét, az egészséges alapokra épülő differenciálást, az egyéni képességekhez kötődő fejlesztést, komplex módszerek alkalmazását, integrációt a területek között, a játék és a tanulás állandó kölcsönhatását.

Törekszünk arra, hogy az adott gyermekeket és gyermekcsoportokat fejlettségüknek megfelelően fejlődhessenek tovább. Feladatunknak tekintjük, hogy bátran forduljanak hozzánk, játékukban egyenrangú partnerként, veszünk részt.

Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek. A tanulás, az életet végig kísérő folyamat, alapfolyamat, amely az óvodáskorban, az alaptevékenységben: a játékban a leghatékonyabb. A tanulás az életkori jellemzőktől befolyásolva, a játékban integrált tanulás mellett az óvodapedagógus által felajánlott, tudatosan tervezett és szervezett kötelező (mozgás) és „kezdeményezett kötetlen folyamatban” is megvalósulhat. A felajánlott tevékenységek rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen megfigyelést, tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva.

 

11.2. A tudatosan tervezett és szervezett tanulási folyamat szervezeti formái

  • Egyéni
  • Mikro csoportos
  • Egész csoportnak szóló

A tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

Arra törekszünk, hogy az óvodában megszerzett tanulási tapasztalatok pozitívan befolyásolják a későbbi iskolai tanuláshoz való viszonyukat is.

Nem mindegy hogy milyen érdeklődés fejlődik ki a gyermekekben a tanulással kapcsolatban, képes lesz-e saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésre a tanulás érdekében. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában.

A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban.

Természetesen minden gyermek esetében képességeiknek megfelelő feladatokról van szó. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra, és a differenciált fejlesztésre. Egy adott téma feldolgozásakor az egyéni képességeket figyelembe véve próbálunk differenciált feladatokat adni, többféle lehetőségeket felkínálni egy adott képességtípus gyakoroltatásában, fejlesztésében.

A sikerélmények erősítik a gyermekek önbizalmát, és bátorságot adnak az újabb nehezebb feladatok megoldásához.

Négy képességtípus köré tervezzük a fejlesztést: szociális, értelmi, verbális, és testi. Az óvoda-iskola átmenet könnyítésének útja a differenciálás, amely magában foglalja a másság jelenlétét, sajátosságainak elfogadását.

 

11.3. Kötelező tevékenységek

A csoport valamennyi tagja egyszerre vesz részt a foglalkozáson, kötelező jelleggel, de ez a kötelezőség nem jelenthet kényszert a gyerek számára.

  • szervezett mozgás a tornaszobában (heti 1 alkalommal)
  • mindennapos mozgástevékenység (azokon a napokon, amikor nincs más mozgásos tevékenység)
  • munka jellegű tevékenységek (pl. saját személyükkel kapcsolatos feladatok stb.)

Szabadon választható tevékenységek, és kötetlen tanulási folyamat (a hét minden napján)

A kötetlen folyamatban óvónői kezdeményezéssel motiválunk, a kezdeményezés módját mindenki szabadon választhatja meg. A kötetlenség a gyermekek önkéntes részvételében, és a tanulási folyamat időpontjának megválasztásában nyilvánulhat meg.

  • játék
  • munkajellegű tevékenységek
  • rajzolás, mintázás, kézimunka
  • verselés, mesélés
  • ének, zene, énekes játék, gyermektánc
  • külső világ tevékeny megismerése

 

11.4. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere

  • Kötelező formában szervezett mozgásfejlesztés.
  • Szabadon választható tevékenységek, kötetlen tevékenységközpontú tanulási folyamat:
    A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése.

A felajánlott tevékenységek jellemzői:

A gyermekek szempontjából:

  • a választás, a döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevel;
  • a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú 5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezése
  • a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan kerül több szempontú megközelítésre;
  • a gyermekek a cselekvés, a tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal, és a személyes kontaktus, beszélgetések során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten is kifejezhetik;
  • a gyermekek a felnőtt, a kortársak mintájának utánzásával, valamint felfedezéssel, kísérletezéssel, próbálkozásokkal, a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan tanulnak.

 

 

Az óvodapedagógus szempontjából:

  • a tervszerű, átgondolt, de a gyermekek által formálódó, változó, kreativitásukkal, önállóságukkal gazdagodó tevékenységekben érvényesül a nevelés kultúraközvetítő szerepe;
  • a kezdeményezett, felajánlott lehetőségek fejlesztő hatása komplexitásra törekvő
  • az óvodapedagógus személyes mintaadó szerepe kiegészíti a gyermekek önálló tevékenységeit, közreműködése minden helyzetben a gyermekek fejlettségétől és igényeitől függ;
  • a felajánlott tevékenységek differenciálása

 

12. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE

Óvodánk mérési-értékelési rendszerének megfogalmazásakor célunk a gyermekek érésének, folyamatos fejlődésének nyomon követése, minél teljesebb megismerése. Alapértékként vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemük szerinti fejlődését, önmagukhoz viszonyított fejlesztését, mérését. Szem előtt tartjuk, hogy a mérések többnyire a pillanatnyi állapotot és fejlettséget rögzítik, ezért a következtetések levonásakor a lehető legtöbb meghatározó okot és szempontot igyekszünk figyelembe venni.

Az óvoda nevelési intézmény jellegéből adódóan elsődlegesen a nem számosságra épülő un. „puha” mérési módszereket tartjuk elfogadhatónak.

 

 

Ezek:

  • megfigyelés (természetes környezetben, tevékenység, közben, folyamatos megfigyeléssel)
  • beszélgetés (természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembe vételével)
  • gyermekmunkák elemzése (családrajz, emberrajz)
  • dokumentumelemzés (csoportnapló, feljegyzések, fejlesztő programok)

A gyermekek egyéni fejlesztésének terve és értékelése a személyiséglapon a fejlesztő lapon és a csoportnaplóban található.

Minden gyerekről óvodalépéskor egy anamnézis lapot tölt ki a szülő, amelynek segítségével betekintést nyerhetünk a családok nevelési szokásaiba, előzetes betegségekre, szokásokra. Az első hetekben az óvodában egy bemeneti mérést végez a csoport óvodapedagógusa, amit a gyermek személyiséglapján rögzít. Mérését a nevelési év végén megismétli. A méréseket elsősorban a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok végzik, előfordulnak azonban olyan esetek, amikor „külső” emberek segítségét is igénybe vesszük (iskolaérettségi vizsgálat) szakszolgálat. Nevelési céljaink megvalósítása során a gyermekek fejlődését folyamatosan mérjük, értékeljük.

Tapasztalatainkat a „személyiséglapon” és a csoportnaplóban rögzítjük.

Cél:

Információ gyűjtés a gyermek személyiségfejlődéséről (bemenet), közös értékrend, követelményrendszer, mérőeszköz alkalmazása, a nevelési eredmény és a fejlődési folyamat nyomon-követése (személyiséglap), iskolai élet megkezdésére alkalmasság megállapítása ( kimenet)

Sikerkritérium: a tanköteles korú gyermekek 75% -a megkezdi iskolai tanulmányait.

Mérési eszközök: Saját készítésű mérőlappal 5 évesek számára.

A szülők gyermekük fejlődéséről folyamatos információt kapnak a csoport óvodapedagógusától, szóban folyamatosan, egyéni igény szerint. Írásos formában évi két alkalommal, melyet a szülő aláírásával is elismer.

 

 

 

13.  AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A gyermek, ha 3. életévét betöltötte, jogosult az óvodai ellátásra az iskolaérettség eléréséig, maximum 8 éves koráig. (KT.)

A beiratkozáshoz szükséges:

  • Szülővel vagy családtaggal való megjelenés.
  • Gyermek személyét igazoló dokumentum (anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya)

A beiratkozás időpontját a város jegyzője határozza meg. A gyermek felvételének visszaigazolása minden év augusztus 1-15. között történik.

Az új gyerekek augusztus 15 - től folyamatos beszoktatással érkeznek az óvodába

Javaslatot tehetnek a felvételre:

  • A város jegyzője
  • Óvodavezetője
  • A Polgármesteri Hivatal gyámügyi csoportvezetője
  • Gyermekjóléti Szolgálat
  • Gyermekorvos, védőnői szolgálat

Az óvodai felvétel elbírálásának szempontjai:

  • óvodai férőhely száma.
  • fenntartó által meghatározott körzethatárhoz tartozó lakcím

A gyerek óvodai felvételéről dönt:

  • óvodavezető,
  • óvodavezetés.

Fellebbezési lehetőségek:

A gyermek óvodai felvételét elutasító határozat után 15 napon belül az óvodavezetőnél szóban vagy írásban.

Másodfokon az intézmény fenntartója dönt.

A gyermek óvodába lépésekor várható jellemzői:

  • a saját személyével kapcsolatos feladatellátást kis segítséggel végzi /öltözködés – étkezés – testi higiénés feladatok/,
  • kapcsolatfelvételre – kialakítására képes, kommunikál /kivétel: az integrált nevelés fogalomkörébe tartozó gyerekek/,
  • szobatiszta.

 

14. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ EGÉSZSÉGES GYERMEK SZÁMÁRA

 

Alapelvek:

  • az óvodából átadó és az iskolába befogadó pedagógusoknak ismerni kell egymás pedagógiai módszereit, elvárásait
  • az óvodapedagógus és a tanító között a gyermek és az egymás közötti kölcsönös tiszteleten, nyitottságon alapuló kapcsolatra van szükség

Az iskolába lépést megelőzően óvodai és iskolai nyílt napokon, ünnepségeken vesznek részt az érintett pedagógusok.

A tankötelezettség kezdetéhez két feltételnek kell megfelelni:

Egyrészt: a gyerekeknek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségének (testi, lelki, szociális érettség) meg kell lennie.

Másrészt: a meghatározott életkor betöltése szükséges.

A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

A gyerek attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét augusztus 31 - ig betölti.

A gyerek iskolai felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az óvodapedagógus a gyerek tanköteles életkorba lépésekor a gyermek fejlettségével kapcsolatos szakvéleményt ad a szülőnek, amely a gyermek iskolai beíratásához fontos dokumentum.

A pozitív iskolavárás kialakítása elengedhetetlenül szükséges, amelynek sokféle módja van:

  • tanítói hospitálások az óvodában,
  • iskolalátogatások,
  • óvodapedagógusok tanító nénik kerekasztal beszélgetése az átmenetről
  • beszélgetés a szülőkkel,
  • előadások mindkét intézményben, a szülők részvételével
  • tájékoztatás az intézmények programjáról, módszeréről,
  • közös rendezvények.

 

 

 

 

15. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Az iskolakezdéshez szükséges feltételek:

  1. Biológiai alkalmasság.
  2. Pszichikus alkalmasság.
  3. Szociális érettség.
  1. A biológiai alkalmasság a testi fejlettséget és egészségi állapotot jelenti, amely a testsúlyt és magasságot is magába foglalja. E mellett jelenti a mozgásszervek, statikai funkciók, az érzékszervek és az idegrendszer épségét is. Fontos a mozgások összerendezettsége és az iskolai munkához szükséges általános fizikális teherbíró képesség. Kialakul az egyoldalú dominancia, laterialitás.

A mozgásfejlődésben a mozgáskoordináció és a finommotorika területén jusson el olyan szintre, amely az iskolába lépéshez szükséges.

Viselkedését, testi szükségletei kielégítését tudja szándékosan irányítani.

 

  1. Pszichikus alkalmasság főbb kritériumai:
    • a beszédfejlettség,
    • az intellektuális fejlettség,
    • az érzelmi és akarati érettség,
    • a munkára való képesség.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

  • érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;
  • gondolatait, érzelmeit mások számára érhető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;
  • minden szófajt használ;
  • különböző mondatszerkezeteket, mondafajtákat alkot;
  • tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő vagy egyéni eltérések lehetségesek);
  • végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét.
  • elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét és lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait
  • felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit
  • ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
  • Elemi és mennyiségi ismeretei vannak

Intellektuális fejlettség:

  • elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről
  • az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
  • megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele;
  • a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van;
  • képes a feladatok rendszeres végzésére egyedül és csoportosan is.

Szociális érettség és magatartás fejlettségének jellemzői:

  • A gyereknek igénye van a közösséghez, abba beilleszkedni képes;
  • feladat - és szabálytudata van;
  • érzelmi kiegyensúlyozottság jellemzi;
  • a társakkal, a felnőttekkel tud kapcsolatot kiépíteni és együttműködni;
  • elfogadja a felnőtt irányítását;
  • képes a közösségben végzett munkára.

A sajátos nevelési igényű gyerekek iskolakezdésének feltételeiben igen körültekintően kell eljárni. A szakemberek segítségét nem szabad nélkülözni. A speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

E gyerekek neveléséhez, beiskolázásához segítséget ad:

  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
  • A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberekkel végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait.

 

16. ÓVODÁNK DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE  

Az óvoda kiegyensúlyozott és kiszámítható működési rendjének biztosításához egyrészt a működést szabályozó jogi  (törvényekre, kormány/miniszteri rendeletekre, fenntartói szabályozókra, intézkedésekre épülő belső szabályozó ), másrészt a tartalmi munkához keretet adó pedagógiai  ( pedagógiai program, vezetői koncepció, éves pedagógiai munkaterv, nevelési/fejlesztési terv, a gyermeki fejlődés nyomon követése ) dokumentumokkal rendelkezünk, amelyek az intézmény minőségügyi dokumentum rendszerének elemei is egyben.

 Óvodánk alapdokumentumai

  • Alapító Okirat
  • Házirend
  • Szervezeti és Működési Szabályzat
  • Pedagógiai Program
  • Munkatervek
  • Intézményi Önértékelési Program

 

Az intézmény dokumentumainak felülvizsgálati határidejét a vezető tartja nyilván és kezdeményezi.

A felülvizsgálatot, az aktuális módosítás menetét a vezető és helyettesei, a vonatkozó törvényi szabályozások tükrében áttanulmányozza.

A szülői szervezet választott képviselőinek véleményét kikérve a nevelőtestület a javaslatot figyelembe veszi és dönt.

 

Tanügyi dokumentáció

  • Felvételi és mulasztási napló

          A csoportok óvodapedagógusai vezetik, pontos, naprakész adatkezeléssel és nyilvántartással.

 

Pedagógiai dokumentáció

  • Pedagógiai Program
  • Éves munkaterv
  • Pedagógiai csoportnapló
  • A gyermeki fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok: fejlődésmérő lap gyerekmunkákkal.

 

Pedagógiai Program

Tartalmazza óvodánk bemutatását, óvodaképünket, gyermekképünket, nevelésünk céljait és koncepcionális elemeit, nevelési elveinket, rendszerét és rendszerábráját, nevelésünk általános feladatait, óvodánk napirendjét, heti rendjét, a gyermekei fejlődés jellemzőit óvodáskor végén, gyermekvédelmi tevékenységünk és kapcsolataink rendszerét személyi és tárgyi feltételeinket, dokumentációs rendszerünket, valamint a tevékenységi formák sajátos értelmezését, és a specifikumait.

A felülvizsgálat vagy módosítás részint a törvényi előírásoknak való megfelelést, részint a gyakorlati megvalósítás során felvetődő igények rendezését szolgálja. A Pedagógiai  Program az óvoda kötelezően előírt alapdokumentuma.

 

Éves munkaterv

A munkaterv szerves részét képezi az intézmény stratégiájának. Megtalálhatóak benne az adott év feladatai és azok ütemezése. A munkaterv javaslatát az intézményvezető készíti el az évnyitó nevelési értekezletig, ahol a nevelőtestület megvitatja és dönt a jóváhagyásáról.

 

Pedagógiai csoportnapló

Tartalma: nyitólap, a csoport óvodapedagógusai és dajkája, a csoport névsora, a gyermekek névsora, jele, születésnapjai, óvoda-család kapcsolat , családlátogatások, a csoport napirendje, heti rendje, nevelőmunka tervezése, tematikus terv, jó gyakorlatok.

A pedagógiai napló vezetése rendszeres és folyamatos, az egy csoportban dolgozó mindkét óvodapedagógus közös feladata.

Feladataink meghatározásánál az előző évi értékelést figyelembe vesszük.

 

 A gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését szolgáló dokumentáció, fejlődési napló

Mérés, értékelés: a fejlődés folyamatos nyomon követése

A köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy az óvodákat - ezzel együtt az óvodásokat is - értékelni és mérni kell.

A folyamatosság nem csak azt jelenti, hogy többször, hanem azt is, hogy apró részletekben, egyszerre csak egy pici területet célozzunk meg.

Óvodánk gyermekközpontú programjának alapja a gyermek- megfigyelésének alapján végzett elemző munkára épített- fejlesztő tevékenység.  

A megfigyelés az óvodapedagógus egyik legfontosabb eszköze, hiszen az óvodás korú gyermek folyamatosan érik, változik, tehát az érés, mint lélektani folyamat, amely megteremti a tanulás belső feltételeit a szervezetben, a valóságban tényleg működik. Ez a rendszer azonban minden területen folyamatos, és nem mindig alkalmankénti mérést igényel.

Egy nevelési évben kétszer történik a mérés és regisztráció: októberben és májusban.

Négy korosztályra van lebontva az egyéni fejlődés regisztrálásához szükséges fejlettségmérő lap . Évente két alkalommal írásban tájékoztatjuk a szülőket gyermekük fejlettségéről és a fejlesztendő területekről.

Intézményi Önértékelési Program

             Az intézmény ötéves ciklust felölelő önértékelési programja tartalmazza  az intézményi önértékelés előkészítését, megvalósítását, és az értékelésre vonatkozó eljárásrend általános szabályait. Az intézményi dokumentumok alapján a programba kidolgozásra kerül a pedagógus, a vezető, és az intézmény általános értékelésének az adott óvodára érvényes szempontsora, belső elvárás rendje. Ez a program éves önértékelési tervben determinálódik, amely részletesen tartalmazza az adott évben értékelésre kerülő pedagógusok, vezetők nevét, az értékelés elemeit, az értékelési feladatokat végző pedagógusok nevét, és az értékelésben közreműködő partnerek bevonását.

 

17. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK

Helyzetkép

Az óvodásgyerekek családi helyzete, kulturális, szociális háttere igen eltérő. A gyerekorvosokkal, védőnőkkel folyamatos a kapcsolattartás. Így már a gyermek óvodába érkezése előtt feltérképezhetőek a vélhető, valós problémák és tulajdonképpen a beíratással egyidejűleg kezdődik a gyermekvédelmi munkánk.

Gyermekvédelmi munka szemlélete

A gyermekvédelmi munka sokrétű, szerteágazó feladatrendszert foglal magába, amelyből az óvoda elsősorban a preventív és korrekciós feladatokat vállalja el.

Preventív általános gyermekvédelem, amely vonatkozik a családban eredményesen nevelt, fejlődött valamennyi gyermekre.

Korrekció: speciális gyermekvédelem, a családon belül vagy a családi környezeten kívül fejlődésben akadályozott gyermekek védelme és nevelése.

Célunk: A gyerekek harmonikus, sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében mindazon körülmények feltárása, amelyek hátrányosan befolyásolják a gyermek fejlődését, ill. ezek kompenzálása.

Feladatunk:

Lehetőségeink alapján az esélyegyenlőség megteremtése. Fokozott törődés, figyelem a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekekkel, nagycsaládokkal, gyermek - és családlátogatás.

Elveink együttműködő, őszinte partnerkapcsolat kialakítása, toleráns, tapintatos nevelői attitűddel. A családi nevelés tisztelete, erősítése mellett a felelősségérzetük növelése a gyermekeik nevelésében. Minden óvodapedagógus köteles a pedagógusetika követelményeit betartani (titoktartás!) a családokat érintő kérdésekben, az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartása! Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeket a csoportnaplóban is nyilvántartjuk.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmében a veszélyeztetettség: olyan gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A közoktatásról szóló törvény értelmében hátrányos helyzetű gyermek az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek.

Az egyéni és csoportos fejlesztések minden óvodapedagógus tervező munkájában nyomon követhető.

Óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai

  • a gyermekek családi helyzetének, körülményeinek figyelemmel kísérése, feltárása,
  • családlátogatások megszervezése,
  • segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére,
  • az óvodai keretek között megvalósítható kompenzáló nevelés biztosítása,
  • egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a szülővel való közvetlen viszony kialakítására,
  • szociális segítségnyújtás megszervezése,
  • szükség esetén jelzés, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az

intézményvezető felé,

  • preventív, korrektív programok szervezése,
  • személyes törődéssel és fejlesztéssel a gyermek fejlődésének segítése.

 

Az intézményvezető gyermekvédelmi feladatai

  • Tervezi, szervezi és irányítja az óvodai gyermekvédelmi munkát.
  • Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi intézményekkel.
  • Pedagógiai eszközökkel nem megoldható gyermekvédelmi probléma esetén jelzéssel él a Gyermekjóléti és Családgondozó szolgálat felé.
  • Gyermekvédelmi ügyekben adatokat szolgáltat a Fenntartó felé.
  • Ellenőrzi a gyermekvédelmi munka megvalósulásának színvonalát.
  • Felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért.

 

Együttműködés, kapcsolattartás a gyermek érdekében kiterjed

  • az önkormányzat szociális és gyámügyi osztályára,
  • a Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatra,
  • a gyermekorvos, védőnő feladataira,
  • Általános iskola gyermekvédelmi felelősére,
  • a Tanulási Képesség Vizsgáló Szakértői Bizottság munkájára.

 

17.1. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

 

Az integráció fogalma

A különböző okoknál fogva tanulásban akadályozottak együttes oktatása-nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal.

 

Az integrált nevelés célja

A gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával.

 

Célunk: Az érzelmi biztonságot, megfelelő környezetet nyújtó, gyermekközpontú nevelés, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. A valamilyen ok miatt hátrányt szenvedett gyerekek hátrányainak, lemaradásainak kompenzálása, az egyenlő hozzáférés biztosítása.

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez.

 

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek:

  • sajátos nevelési igényű gyermek,
  • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
  • kiemelten tehetséges gyermek,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

 

Beilleszkedési, tanulási, magtartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az

életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

 

Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

 

Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

 

Hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

  • a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
  • a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
  • a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

 

Halmozottan hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az előzőekben meghatározott pontok, körülmények közül legalább kettő fennáll.

 

Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

 

Kiemelt gondoskodást és állandó odafigyelést igényel: az a beteg gyermek, aki valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészségkárosodás miatt szorul segítségre.

 

Az esélyegyenlőségek megvalósulása érdekében tett lépéseink:

  • a gyermekek óvodai beíratásának támogatása (három éves kortól) a minél teljesebb körű és minél hosszabb ideig tartó óvodábajárásának biztosítása, hiányzások minimalizálása,
  • a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni, veleszületett képességeinek megismerése és minél hatékonyabb fejlesztése, valamint adottságaikra épülő, majd gyakorlás és céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott teljesítményük növelése,
  • megfelelő szervezési mód, módszer, motiválás és eszköz megválasztása, az elérhető maximális képességek kibontakoztatására, fejlesztésére,
  • mentálhigiéné-egészségvédelem feladatainak folyamatos megvalósulása,
  • a gondozási és testi szükségletek kielégítése,
  • az egészséges én-kép fejlesztése,
  • bizalom, biztonságérzet erősítése,
  • szociális készségek fejlesztése,
  • esetleges peremhelyzet feloldása,
  • az elfogadás elvének biztosítása, szemléletformálás,
  • kommunikációs készségek fejlesztése,
  • korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása,
  • gyermekrendezvények szervezése (játszóházak, gyermeknap, színház, bábszínház, kiállítások látogatása, játékos sport délelőttök),
  • korrekt partnerkapcsolat kialakítása a szülőkkel, rendszeres tájékoztatás a gyerekek fejlődéséről,
  • családlátogatások, nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek, munkadélutánok, nyitott ünnepek, szülői ankétok, a gyermekneveléshez közvetlenül kapcsolódó előadások szervezése meghívott előadókkal,
  • gyermekjóléti szolgáltatások megszervezése (ruha-, játék egyéb gyűjtése),
  • egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése,
  • gyermekorvosi, védőnői tanácsadás,
  • az iskola alkalmasság elérését támogató pedagógiai munka biztosítása,
  • az óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása,
  • a fejlettség szerinti beiskolázás elősegítése,
  • a gyerekek fejlődésének után követése az általános iskola első évében,
  • folyamatos és rendszeres konzultáció a gyermekvédelmi intézményekkel, esetmegbeszélések,
  • a személyi feltételek folyamatos biztosítása a sajátos nevelési igényű- és a magatartási-, tanulási-, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek, fejlesztésével kapcsolatban,
  • a tovább fejlődés érdekében a továbbképzések folyamatos biztosítása, (az anyagi lehetőségek függvényében),
  • a tárgyi feltételek folyamatos biztosítása.

 

A fejlesztés tervezése, a fejlődés nyomon követése

A sajátos igényű gyermekek fejlődését a csoportban való jelenlétük megfigyelése után szakember segítségével és irányításával kialakított pedagógiai munkával végezzük. Elősegítjük a közösség tevékenységeibe való bekapcsolódásukat, a csoportban végzett játékos tevékenységek tervezésénél ezt mindig figyelembe vesszük. Személyre szabott fejlesztésüket a gyógypedagógus egyéni fejlesztési naplóban tervezi meg, fejlődésüket itt követi nyomon, aminek megismerésére igényt tartunk.

 

 A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység

Feladataink:

  • a mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása
  • praktikus ismeretek, tevékenységek, szokás és szabályrendszer kialakítása rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, 
  • családi életre és egészséges életmódra nevelés
  • a mozgás megszerettetésével az egészséget értéknek tekintő gondozáskialakítása, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényére való nevelés
  • tolerancia, segítőkészség kialakítása, másság elfogadása.

 Tevékenységek:

  • differenciált fejlesztés,
  • egészségnevelés,
  • mozgástevékenység rendszeres, hatékony biztosítása,
  • nemzetiségi kultúra és hagyományápolás,
  • tehetséges gyermekek felkészítése,
  • egyéni fejlesztő foglalkozások,
  • élményszerzés biztosítása,
  • kulturális rendezvényeken való részvétel,
  • szülői értekezletek, csoportmegbeszélések,
  • folyamatos rendszeres tájékoztatás a család működését segítő szolgáltatásokról,
  • szülőkkel közös programok szervezése.

 

 Tehetséggondozás

 Célunk: a tehetségígéretes gyermekek kiemelkedő képességeinek felismerése, speciális szükségleteik kielégítése, fejlődésük biztosítása.

Speciális célunk:

  • a kiemelkedő képességű gyermek erősségeinek fejlesztése,
  • tehetségével összefüggő gyengeségeinek kiegyenlítése, harmonizálása,
  • az átlagos képességek, az egész személyiség optimális támogatása,
  • elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése,
  • az esélyegyenlőség biztosítása.

 Feladataink:

  • a gyermekek megismerése, a tehetség keresése, azonosítása folyamatos megfigyeléssel, konzultációval,
  • a tapasztalatok rögzítése, egyéni fejlesztési irányok meghatározása,
  • a gyermek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés,
  • egyoldalú képességfejlesztés helyett komplex tehetségfejlesztés megvalósítása a napi tevékenység során,
  • erős és gyenge oldalak egyforma fejlesztése,
  • olyan módszerek, tevékenységek biztosítása, melyek erősítik az önbizalmat, a reális önértékelés kialakulását, a társas kapcsolatok gazdagodását, hatékony problémamegoldást, helyzet felismerési és döntési készség fejlesztését eredményezik,  a fejlődés folyamatos értékelése,
  • megfelelő légkör, lazító, közös programok szervezése, támogató környezet biztosítása,
  • intenzív együttműködés a családdal.

 

18. IKT ESZKÖZÖK ÓVODAI ALAKLMAZÁSA

Az elmúlt években, évtizedekben  az informatikai, video, kép, hang technikai fejlődés lehetővé tette, hogy óvodapedagógusokként  egyre gyakrabban  alkalmazzuk ezeket a technikákat, eszközöket. Igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy bővítsük intézményünk IKT eszköz állományát.

A felhasználás módjai:

  • A tervezés folyamán, a gyermeki igényeknek megfelelően szinte mindennapos a CD lejátszó használata. Zenehallgatásra, tornázáshoz, gyermektánchoz.
  • A produktumokat illetve a fontosabb tevékenységeket fotódokumentációval támaszunk alá.
  • A gyerek korosztálynak készült természetfilmek, ismeretterjesztő filmek  vetítése  a projektor, laptop, hangszórók segítségével. Pl.: állatokról szóló, szelektív hulladékgyűjtésről.
  • Számos szemléltető anyagot, képet, gyűjteményt, zenét az internetről  történő letöltése foglalkozásainkhoz.
  • Tervek, vázlatok, naplók, szkennelések, képek feltöltése, óvodai ünnepségekre meghívók, plakátok készítése képszerkesztéssel.
  • Elektronikus pedagógus portfólió készítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

A programot az óvoda nevelőtestülete 2018. augusztus. 24.-én. tartott értekezletén – amelyen a nevelőtestület valamennyi tagja jelen volt – 100% - os szavazati aránnyal elfogadta.

Egyetértését kinyilvánította  a Szülők Közössége.

 

 

Ibrány, 2018. augusztus, 24.

 

 

                                                                                           Tóth Balázsné

                                                                                            Óvodavezető

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20. Mellékletek

20.1. Fejlődési napló

FEJLŐDÉSI NAPLÓ

Normákhoz, szabályokhoz, szokáshoz való viszony

 

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Egészségügyi szokások

 

  1. Zsebkendőhasználat

 

 

 

 

  1. Szükség szerinti mosdóhasználat

 

 

 

 

  1. Tisztálkodási eszközök rendben tartása

 

 

 

 

Önkiszolgálás

 

  1. Öltözködés

 

 

 

 

  1. Ruházat rendben tartása

 

 

 

 

  1. Környezet rendben tartása

 

 

 

 

  1. Terítés étkezéshez

 

 

 

 

Gyermek- felnőtt kapcsolat

 

  1. Felnőtt megszólítása

 

 

 

 

  1. Felnőtt kérésének elfogadása

 

 

 

 

  1. Felnőtt utasításának elfogadása

 

 

 

 

 Gyermek- gyermek kapcsolat

 

  1. Megszólítás

 

 

 

 

  1. Kérés elfogadása

 

 

 

 

  1. Egymás tevékenységének tiszteletben tartása

 

 

 

 

  1. Segítségnyújtás

 

 

 

 

Gyermek- közösség kapcsolata

 

  1. Együttműködés

 

 

 

 

  1. Alkalmazkodás

 

 

 

 

  1. Szabálytudat

 

 

 

 

  1. Konfliktuskezelés

 

 

 

 

  1. Önfegyelem

 

 

 

 

  1. Tolerancia

 

 

 

 

Közösségért végzett megbízatások

 

  1. Kitartás

 

 

 

 

  1. Gyorsaság

 

 

 

 

  1. Szabálytudat

 

 

 

 

  1. Fegyelmezettség

 

 

 

 

  1. Szokásrendszer betartása

 

 

 

 

  1. Önállóság

 

 

 

 

  1. Kötelességtudat

 

 

 

 

  1. Naposi munka

 

 

 

 

 

 

 

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Játék módja, jellemzői, játék tevékenységhez való viszony

 

  1. Funkciós

 

 

 

 

  1. Szituációs

 

 

 

 

  1. Konstrukciós

 

 

 

 

  1. Szabályjáték

 

 

 

 

  1. Elmélyült kiegyensúlyozott

 

 

 

 

  1. Agresszív

 

 

 

 

  1. Biztatást igénylő

 

 

 

 

  1. Többnyire egyedül játszik

 

 

 

 

  1. Szívesen játszik társaival

 

 

 

 

  1. Kitartó hosszú ideig játszik

 

 

 

 

  1. Játéka átlagos időtartamú

 

 

 

 

  1. Rövid ideig játszik

 

 

 

 

  1. A játékra vigyáz

 

 

 

 

  1. A játékot rongálja

 

 

 

 

  1. Szemlélődő

 

 

 

 

  1. Magányosan

tevékenykedő

 

 

 

 

  1. Társakhoz sodródó

 

 

 

 

  1. Bekapcsolódó

 

 

 

 

  1. Együttműködő

 

 

 

 

  1. Kezdeményező

 

 

 

 

  1. Irányító

 

 

 

 

Mozgás

 

  1. Ügyes, harmonikus

 

 

 

 

  1. Átlagos

 

 

 

 

  1. Ügyetlen,

                 összerendezetlen

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Aktív testmozgást szereti, bátran végzi

 

 

 

 

  1. Fél, gátlásos

 

 

 

 

  1. Tériszonya van

 

 

 

 

  1. Hosszantartó erőkifejtésre képes

 

 

 

 

  1. Hamar regenerálódik

 

 

 

 

  1. Fáradékony

 

 

 

 

  1. Egyensúly érzéke stabil

 

 

 

 

  1. Instabil

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3-4 év

 

 

4-5 év

 

 

5-6 év

 

 

6-7 év

Beszédkészség

 

  1. Beszédtempója átlagos

 

 

 

 

  1. Lassú

 

 

 

 

  1. Gyors, hadaró

 

 

 

 

  1. Beszédkedve gátolt

 

 

 

 

  1. Fecsegő

 

 

 

 

  1. Csak kérdésekre válaszol

 

 

 

 

  1. Szívesen beszél

 

 

 

 

  1. Szókincse gazdag

 

 

 

 

  1. Átlagos

 

 

 

 

  1. Hiányos

 

 

 

 

  1. Mondatszerkesztése egyszavas

 

 

 

 

  1. Tőmondat

 

 

 

 

  1. Összetett mondat

 

 

 

 

  1. Hangerő halk

 

 

 

 

  1. Hangos

 

 

 

 

  1. Megfelelő

 

 

 

 

  1. Képolvasással felsorol

 

 

 

 

  1. Egyszerű cselekményt megnevez

 

 

 

 

  1. Összefüggéseket felismer

 

 

 

 

  1. Szövegvisszaadás hiányos

 

 

 

 

  1. Nem képes rá

 

 

 

 

  1. Lényeges mozzanatokat emel ki

 

 

 

 

  1. Beszédhibás

 

 

 

 

  1. Nem beszédhibás

 

 

 

 

  1. Logopédiai foglalkozásra jár

 

 

 

 

 Ábrázolás finommotorika

 

  1. Kusza firka

 

 

 

 

  1. Forma firka

 

 

 

 

  1. Ábrázolás megnevezés

 

 

 

 

  1. Részletek feltüntetése

 

 

 

 

  1. Arányok érzékeltetése

 

 

 

 

  1. Dimenziók jelzése

 

 

 

 

  1. Ceruzafogása biztos

 

 

 

 

  1. Bizonytalan

 

 

 

 

  1. Munkatechnikája fejlődő

 

 

 

 

  1. Megfelelő

 

 

 

 

  1. Témaválasztása önálló

 

 

 

 

  1. Változatos

 

 

 

 

  1. Ráirányítást igényel

 

 

 

 

  1. Alapszíneket ismeri

 

 

 

 

  1. Nem ismeri

 

 

 

 

 

 

 

 

3-4 év

 

4-5 év

 

5-6 év

 

6-7 év

Értelmi képessége

 

  1. Figyelme játék során  tartós

 

 

 

 

  1. Változó

 

 

 

 

  1. Szétszórt

 

 

 

 

  1. Osztott figyelemre

 

 

 

 

  1. Megfigyelő képessége pontos

 

 

 

 

  1. Általában pontatlan

 

 

 

 

  1. Változó

 

 

 

 

  1. Lényeget megragadó

 

 

 

 

  1. Lényegtelen vonásokat észrevevő

 

 

 

 

  1. Vizuális differenciálás, alakháttér megkülönböztető képesség jó

 

 

 

 

  1. Fejletlen

 

 

 

 

  1. Azonosságokat, különbségeket észrevesz

 

 

 

 

  1. Nem vesz észre

 

 

 

 

  1. Vizuális memória pontos

 

 

 

 

  1. Pontatlan, felszínes

 

 

 

 

  1. Hallási emlékezete pontos

 

 

 

 

 

  1. Pontatlan

 

 

 

 

  1. Gondolkodása érdeklődő

 

 

 

 

  1. Kevésbé érdeklődő

 

 

 

 

  1. Produktív

 

 

 

 

  1. Átlagos

 

 

 

 

  1. Gyenge

 

 

 

 

  1. Problémamegoldásra nem képes

 

 

 

 

  1. Rávezetéssel képes

 

 

 

 

  1. Önállóan képes megoldani

 

 

 

 

Gondolkodási műveletek

 

  1. Összefüggéseket felismer

 

 

 

 

  1. Ritkán ismer fel

 

 

 

 

  1. Számképe stabil, megbízható

 

 

 

 

  1. Fejletlen, bizonytalan

 

 

 

 

 

  1. Matematikai jártassága jó

 

 

 

 

  1. Átlagos

 

 

 

 

  1. Nem megfelelő

 

 

 

 

             

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20.2. Elfogadó nyilatkozat

Aláírásommal igazolom, hogy a 2018. augusztus, 24.-én  módosított Ibrány Városi Óvoda Helyi Nevelési Programját megismertem, és az abban foglaltakkal egyetértek.

  1. Oroszné Bakosi Zsuzsanna

 

  1. Horváth Miklósné

 

  1. Horváth-Kató Mária

 

  1. Horváthné Tóth Zsuzsanna

 

  1. Kovács Tiborné

 

  1. Márkus Ferencné

 

  1. Mátyásné Imre Andrea

 

  1. Németh Franciska

 

  1. Tóth Balázsné

 

 

A Helyi Nevelési Programot 2018. augusztus, 24. – én tartott értekezletén a nevelőtestület elfogadta, a szülői közösség véleményezte, valamint az intézményvezető jóváhagyta.

 

Szülői közösség nevében aláírás

 

 

 

 

 

 

 

20.3. Eszközök és felszerelések jegyzéke

CSOPORTSZOBA

  • babatakaró, puha testű, öltöztethető baba ruhatárral                                       8-10 db
  • babakocsi                                                                                                         5 db
  • csecsemőgondozási kellékek                                                                           7-10 db
  • babaedények                                                                                                    10 szett
  • babaház                                                                                                            5 db
  • plüss állatok                                                                                                     40-50 db
  • kisebb – nagyobb kosarak                                                                               15-20 db
  • tetőtől talpig tükör                                                                                           4 db
  • takarító eszközök ( kis méretű készlet )                                                          7-10 szett
  • faépítő, ill. műanyag építőkockák( natúr, színes, különböző méretekben )   10-15 szett
  • beöltözéshez ruhák, kalapok, kendők, cipők                                                  15-20 db
  • hátizsákok, táskák                                                                                           10 db
  • dominó, társas-, memória játék, fejlesztő játékok                                           15-20 db
  • kirakó, ill. puzzle játékok ( fa, papír, szivacs )                                                15-20 db
  • bábok ( gyűszű, fakanál, sík, kesztyű )                                                            50-60 db
  • bábparaván                                                                                                       4 db
  • bábtartó                                                                                                            4 db
  • SMART TV                                                                                                      4 db
  • Gyerek ülőgarnitúra                                                                                          3 db
  • színes gyöngy szett – különböző méretekben                                                  10 szett
  • kis méretű barkács felszerelések                                                                      10 szett
  • állványos számológép                                                                                      3 db
  • fűzhető játékok                                                                                                 20 db
  • meséskönyvek                                                                                                  50 db

 

TORNASZOBA/SZERTÁR

  • tornapad                                                       4 db
  • zsámoly                                                        2 db
  • tornaszőnyeg                                                6-8 db
  • csőalagút                                                      1 szett
  • variálható mászóka ( kék, piros )                 1 db
  • akadály tornaszerpálya                                3 szett
  • óvodai tornaszekrény                                   1 db
  • hullahopp karika                                          25 db
  • trambulin                                                      2 db
  • gimnasztikai labda                                        30 db
  • súlyzó                                                             25 db
  • holdjáró                                                         2 db
  • bordásfal                                                       5 db
  • billenő rácshinta                                            1 db
  • ugrókötél                                                        25 db
  • ugráló zsák                                                      3 db

 

MŰVÉSZETI NEVELÉS

  • táncszoknya                                                  50-60 db
  • kalap                                                             20 db
  • botok                                                            20-30 db
  • szintetizátor                                                  1 db
  • csörgő, csörgődob, csörgőlabda                   20 db
  • ritmusbot                                                       8-10 db
  • kasztanyetta                                                    6 db
  • fadob                                                                4 db
  • cintányér                                                           4 db
  • triangulum                                                        4 db
  • szélhárfa                                                        2 db
  • xilofon                                                           4 db
  • sámándob                                                    3 db
  • dob                                                              5 db
  • Metalofon                                                      1 db
  • szamba csengő                                            3-5 db
  • hangvilla                                                        2  db

 

UDVAR

  • hinták                                                          1 db
  • csúszda                                                        2 db
  • Felmászós mozgásfejlesztő                          2 db
  • faházikó                                                       4 db
  • faház – játéktároló                                       1 db
  • homokozó                                                    4 db
  • roller                                                            15 db
  • motor                                                           15-20 db
  • labdák, ugrókötelek                                      20db
  • tölcsértányér                                                   3 db
  • homokozó játékok                                       10 szett
  • kerti padok                                                     3db  
  • Egyensúlyozó lépegető                                     2 db
  • Kerti asztal paddal                                             3 db
  • Hálós mászófal                                                   1 db
  • Rugós hinta                                                          1 db

 

 

Tartalomjegyzék

 

  1. INTÉZMÉNYI ADATOK                                                                                               2

1.1 Pedagógiai program jogszabályi háttere4

1.2 Ajánlás5

1.3 Nevelési hitvallásunk6

  1. HELYZETELEMZÉS, ÓVODA BEMUTATÁSA                                                           6

             Óvoda bemutatása                                                                                            7

             A gyermekek szociokulturális helyzete                                                                             8

  1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI                                                                        9
    1. Nevelésfilozófiánk alappillérei                                                                                9
    2. Nevelési elveink                                                                                                       9
  2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK                                                                    10
  3. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA                                                                                  12

              5.1 Az óvoda sajátos célja                                                                              13

              5.2 Az óvoda sajátos feladatai                                                                       13

              5.3 Nevelésünk rendszere                                                                              14

  1. ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI                                                                             18

              6.1 Egészségfejlesztési Program                                                                      19

              6.2 Környezettudatos szemlélet és magatartásformálás, környezetvédelem megalapozása   26

              6.3 Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció                                               28

              6.4 Anyanyelvi és értelmi fejlesztés                                                                30

              6.5 Mozgásfejlesztés                                                                           31

  1. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI                                                         31

7.1 Személyi feltételek                                                                                      31

7.2 Tárgyi feltételek                                                                                          32

7.3 Az óvodai csoportok kialakítása                                                                 33

7.4 A gyermekek napirendje                                                                             33

7.5 A gyermekek hetirendje                                                                              35

7.6 Az óvodai nevelés tervezése                                                                       36

  1. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI – KAPCSOLATAINK RENDSZERE                            37

8.1 Intézményen belüli kapcsolattartási formák                                                           37

8.2 Óvodán kívüli kapcsolatok                                                                        38

  1. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI           40

9.1 A játékról alkotott véleményünk                                                                40

9.2 Művészeti nevelés                                                                           43

9.3 Verselés, mesélés                                                                            45

9.4 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc                                                          47

9.5 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka                                                           51

9.6 Mozgás                                                                                               54

9.7 A külső világ tevékeny megismerése (környezeti és matematikai tartalmú ismeretek     56

              9.8 Tehetséggondozás                                                                                        60

              9.9 Néphagyományok az óvodában                                                                   61

              9.10 Óvodánk jeles napjai                                                                                             62

              9.11 Munkajellegű tevékenységek                                                                     62

  1. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI                                                                    63
  2. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE                          65

              11.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás színterei szervezeti formái                          65

              11.2. A tudatosan tervezett és szervezett tanulási folyamat szervezeti formái                           67

              11.3. Kötelező tevékenységek                                                                       68

              11.4. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere                                         68

      12. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE                               69

      13.  AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI                                                                                71

      14. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ EGÉSZSÉGES GYERMEK SZÁMÁRA     72

      15. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE                                                 73

      16. ÓVODÁNK DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE                                             75

      17. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK                                                                         77

      18. IKT ESZKÖZÖK ÓVODAI ALAKLMAZÁSA                                                            85

      19. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK                                                                           86

      20. MELLÉKLETEK                                                                                              87

        20.1 Fejlődési napló                                                                                             87

        20.2 Elfogadó nyilatkozat                                                                                    95

        20.3 Eszközök és felszerelések jegyzéke                                                                         96